Júliusban éves összevetésben 28,2 százalékkal, 775,6 milliárd jenre (6,49 milliárd dollár) esett vissza Japán folyó fizetési mérlegének többlete, míg a külkereskedelemé 50,1 százalékkal, 579,8 milliárd jenre zuhant - derül ki a tokiói pénzügyminisztérium tegnap közzétett jelentéséből. Különösen nagy mértékben hanyatlott a félvezetők és a csúcstechnológiai termékek kivitele, miközben a jen erősödése miatt az áruk importja a huszonegyedik hónapja nőtt. A kormány havi értékelése szerint a gazdaság állapota a gyenge magánfogyasztás és a rekordnagyságú munkanélküliség miatt továbbra is romlik, s a kilátásokat „aggodalomra okot adó tényezők” árnyékolják be. Takenaka Heidzo gazdasági miniszter szerint egyelőre korai megjósolni az Egyesült Államok elleni terrortámadásnak Japánra gyakorolt hatását, és ettől függetlenül a lehető leghamarabb keresztül kell vinni a szükséges reformokat, amelyek nélkül nem képzelhető el a gazdaság felélesztése. Az elemzők azonban úgy vélik, hogy mivel az export fellendülése az amerikai gazdaság állapotától függ, a jövő év első negyedéig nemigen lehet javulásra számítani. A kivitelt elvileg erősítené a jen gyengülése, de Tokió felhagyott a hetek óta folytatott ez irányú verbális hadjárattal: Siokava Maszadzsuro pénzügyminiszter a még néhány napja a 122-es szintet ostromló, tegnapra 119 körül szintre süllyedt jen/dollár árfolyamot stabilnak minősítette.
Miki Tosio, a Bank of Japan kormányzótanácsának tagja azon aggodalmának adott hangot, hogy a jegybank kifogy a gazdaságot segítő opciókból, és ezért olyan monetáris lépéseket kell megfontolnia, amelyek nem nevezhetők egészségesnek. A Bloomberg által megkérdezett elemzők úgy gondolják, hogy még nagyobb mennyiségű államkötvény-vásárlás és a bankok rossz hiteleinek közvetett megvétele jöhet számításba, miután az irányadó egynapos kamatot a jegybank már a nullához lehető legközelebbi szinten tartja.
(NAPI)
