Az első negyedévi 583,3 millió dollárról a második negyedévben 548,2 millió dollárra mérséklődött a cseh folyó fizetési mérleg hiánya - jelentette a prágai központi bank. A GDP 5,2 százalékának megfelelő hiány meghaladja a Reuters 490 millió dolláros konszenzusát. Tavaly a második negyedévben még 386,2 millió dollár volt a deficit. A félév egészére adódó 1,13 milliárd dollár deficit is jócskán több az egy évvel korábbi 690 milliárd dollárnál. Az adatok, mint a Dow Jones rámutat, megerősítik, hogy a cseh gazdaság növekedése közepette növekszik a külső egyensúlyhiány. Ez azonban egyelőre nem ad okot aggodalomra, mert a hiányt bőven finanszírozza a közvetlen külföldi tőkebeáramlás.
A pénzügyi egyenleg a tavalyi második negyedévi 407 millió dollár után 797 millió dollár többletet mutat, miután a közvetlen külföldi befektetések (FDI) és az egyéb tőkebeáramlás szufficitje az egy évvel korábbi 1,15 milliárdról 1,35 milliárd dollárra nőtt, noha igen lassan halad a privatizáció. A piacok és a jegybank egyaránt árgus szemekkel figyeli a központi költségvetés egyenlegét - ez augusztusban a hétfőn közzétett adat szerint 2 milliárd koronával (52,2 millió dollár) emelkedett -, csakúgy, mint a folyó mérleg alakulását, mert ha egyszerre nő a két hiány, az középtávon alááshatja a gazdaság stabilitását. A bankközi devizapiac megítélése szerint ettől nem kell tartani, a korona árfolyama a folyó fizetési mérleg hiányának közzététele után stabil maradt, az eurót a megelőző 34,2 után 34,12 koronán jegyezték.
Az ellentmondásos adatok mindazonáltal szűkítik a jegybank mozgásterét és a múlt hét végén valószínűleg emiatt nem került sor a jelenleg 5,25 százalékos irányadó kéthetes repokamat emelésére, aminek szükségességéhez nem sok kétség fér, miután a 12 havi infláció a júniusi 5,3-ról júliusban 5,9 százalékra, a jegybank előrejelzésénél fél százalékponttal magasabb szintre gyorsult. A kamatemelés helyett a jegybank inkább az inflációs prognózisát emelte, mégpedig a decemberi éves infációra vonatkozó előrejelzését a korábbi 5,x1-5,8 százalékról 5,7-6,3 százalékra. Az elemzők szerint merőben szokatlan gyakorlat, hogy az áremelési várakozásokat maga a jegybank táplálja, miközben nem sokat tesz az infláció letörése érdekében.
B. P. A.
Bana Péter