Júliusban a kiskereskedelmi forgalom nem változott júniushoz képest, amikor ugyancsak stagnált az előző hónaphoz viszonyítva - jelentette tegnap a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Az autóeladásokat nem számítva 0,2 százalékkal, 220,2 milliárd dollárra nőttek a kiskereskedelmi eladások a júniusi 0,2 százalékos visszaesést követően, amit a korábbi 0,2 százalékos emelkedésről módosítottak lefelé. A Wall Street júliusra a teljes forgalom 0,2 százalékos csökkenését, az autóeladások nélkül számítva pedig csak 0,1 százalékos növekedését prognosztizálta. A kiskereskedelmi forgalmat lefelé nyomta, hogy a gépjárművek és alkatrészeik eladásai egy hónap alatt 0,5 százalékkal estek vissza, s az üzemanyagokért 4,2 százalékkal kértek kevesebbet a kutaknál.
A piaci szereplők megkülönböztetett figyelemmel várták a kiskereskedelmi adatokat: a magánfogyasztás adja a GDP kétharmadát, és jószerével a háztartások költekezése tartja életben az immár egy évtizedes növekedést. A GDP-bővülés üteme éves összevetésben az első negyedévi 1,3-ról a másodikban 0,7 százalékra lassult, de a hónap végén közzéteendő felülvizsgált adat már zsugorodást mutat majd - írta a The Wall Street Journal Europe. A megkérdezett közgazdászok érvelése szerint noha valószínűtlen, hogy a folyó negyedévben csökken a GDP, az átlagos amerikai fogyasztó a második negyedévi, várhatóan nullához közeli értékből már azt a következtetést vonná le, hogy újra itt a recesszió. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap kiadott országjelentése szerint a szokásosnál nagyobb az amerikai gazdaságot övező bizonytalanság és a gyors fellendülés főként attól függ, hogy a vállalatok tovább tudják-e növelni a termelékenységet. A jelentés a tavalyi 4 százalék után idén 1,5 százalékos GDP-bővülést vár. Megállapítja, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának jelenlegi szintje hosszú távon nem tartható fenn, és a dollár gyors, nagymértékű értékvesztését okozhatja a többi vezető devizához képest. Ennek a feltételezésnek ellentmond, hogy a Merrill Lynch befektetési bank havi felmérése szerint az európai alapkezelők amerikai részvénybefektetéseik növelését tervezik, mert az amerikai gazdaság fellendülésének kilátásait az európainál kedvezőbbnek ítélik, sokkal jobban bízva az agresszív monetáris enyhítést folytató Fedben, mint a sokak szerint döntésképtelen Európai Központi Bankban.
(NAPI)
