Mélyül a japán gazdaság válsága, mivel az export hanyatlása miatt esik az ipari termelés, és ez várhatóan csökkenti a belső keresletet, ami tovább fokozza a deflációs nyomást - indokolta a Bank of Japan (BoJ) kormányzótanácsának közleménye a testület tegnapi döntését. Ennek értelmében az eddigi átlagosan napi 5000 milliárdról 6000 milliárd jenre növelik a bankrendszerbe pumpált likviditást, de ha kell, átmenetileg ennél nagyobb mértékben is készek beavatkozni, és az eddigi havi 400 milliárddal szemben 600 milliárd jen hosszú lejáratú államkötvényt vásárolnak. A váratlan döntéstől szárnyakat kapott a 16 éves mélyponton lévő Nikkei-225 irányadó tőzsdeindex, amely végül 3,8 százalékkal emelkedve 11918 ponton zárt - jelentette a Bloomberg. Az ötéves államkötvény hozama 2 bázisponttal, 0,41 százalékra mérséklődött, míg a tízéves papíroké 1,3-ről 1,26 százalékra esett, majd 1,295 százalékon fejezte be a kereskedést. A jennek az utóbbi időben a dollárral szemben erősödő trendje megfordult, és a bejelentés után a dollár rögtön 123,18-ra futott fel a korábbi 122,4 jenről, az euró pedig azonnal 110,2-re erősödött a korábbi 109,7 jenről.
A kommentárok szerint a BoJ a vezető kormánypárt, a Liberális Demokrata Párt egyes vezetői által régóta követelt lépéssel demonstrálta, hogy nem akarja meggátolni a gazdaság talpra állítását, meg kívánja akadályozni a tőzsdei árfolyamok további esését. Egyúttal jelezte: most már a Koidzumi-kormányon a sor, hogy valóban meghozzák a fájdalmas, de elkerülhetetlen döntéseket. Takenaka Heidzo gazdasági miniszter a Dow Jones szerint elégedetten vette tudomásul az általa „szuper-zérókamatnak” titulált monetáris politikát, amely mint mondta, jól kiegészíti a kormány tervezett gazdasági intézkedéseit.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) most nyilvánosságra hozott éves országjelentése is sürgette, hogy a BoJ a gazdaság ösztönzése és a defláció megfékezése érdekében enyhítsen tovább az egynapos irányadó kamatot a nullához lehető legközelebbi szintre leszorító zérókamat-politikán. A jelentés szerint ugyanis a japán GDP a tavalyi 1,5 százalékos növekedést követően a korábban becsült 0,6 százalékos bővülés helyett az idén várhatóan 0,2 százalékkal zsugorodik, azaz két év után ismét recesszióba süllyed, nő a vállalati csődök száma és tovább romlik a bankrendszer helyzete. Mindez az IMF szerint kedvezőtlen nyomást gyakorol az egyébként sem rózsás helyzetben lévő világgazdaságra is.
B. P. A.
Bana Péter