A nyugatnémet vállalati vezetők helyzetmegítélését és várakozásait mutató Ifo-index a májusi 90,8-ről júliusban 89,5 pontra süllyedt. Utoljára 1996 augusztusában állt ennél alacsonyabban az index, vagyis még az ázsiai válság idején is magasabban volt. Elemzők előzetesen 90-90,2 pontra számítottak. (A 100 pontnál alacsonyabb mutató a gazdasági helyzet és a kilátások romlását jelzi.)
A volt nyugatnémet tartományokban elvégzett felmérésen alapuló főindexen belül az üzleti feltételek megítélését és a várakozásokat tükröző szám egyaránt romlott: 86,8-ről 85,5-re, illetve 94,9-ről 93,6-re. A keletnémet főindex még 100 pont fölött van, de a trend itt is negatív: a májusi 104,7-ről a mutató a múlt hónapban 102,1-re csökkent.
Gernot Nerd, az Ifo közgazdásza a Reutersnak és a Dow Jonesnak úgy nyilatkozott, hogy az eurózóna legnagyobb gazdaságában egyelőre nincs jele a fellendülésnek, különösen kiábrándítónak nevezte a várakozásokat kifejező nyugatnémet részindex romlását. Más elemzők szintén úgy vélekednek, hogy a német gazdaságban csak hónapok múlva várható fordulat.
Általános vélemény szerint az Ifo-index esése fokozza az eurózóna monetáris politikájáért felelős Európai Központi Bankra (ECB) nehezedő kamatcsökkentési nyomást. Az ECB utoljára május 10-én szánta rá magát monetáris enyhítésre - az irányadó kéthetes repokamat azóta 4,5 százalék -, a továbblépést a magas infláció gátolta. Most azonban e téren kedvező változás tapasztalható. Az eddig közzétett adatok alapján júliusban legalább három német tartományban enyhült a 12 havi infláció, s ez azt vetíti előre, hogy a fogyasztói árak emelkedése az ország egészében lassul. (Észak-Rajna-Vesztfáliában a mutató a júniusi 2,9-ről 2,6 százalékra csökkent, Bajorországban 3-ról 2,6 százalékra, Brandenburgban pedig 3,6-ről 3,2 százalékra.) A csökkenés főleg az alacsonyabb energiaáraknak köszönhető. Az általában megbízható előrejelzési bázist jelentő adatok alapján elemzők azt várják, hogy júliusban a teljes német fogyasztóiár-index 2,7 százalékkal lesz magasabb az egy évvel korábbinál. Ezzel megerősödhetne az a szintén a kamatcsökkentés mellett szóló - ECB-vezetők által is hangoztatott - vélemény, mely szerint az infláció májusban tetőzött: akkor az éves ráta 3,5 százalék volt, júniusban viszont 3,1 százalékra enyhült. Az ECB kormányzó tanácsa legközelebb augusztus 2-án, majd augusztus 30-án ülésezik. A kisebb ütemű áremelkedés a tekintetben is fontos, hogy nyomában javul a keresetek vásárlóértéke, s a lakossági fogyasztás jobban hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
P. Z.
