Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az orosz parlament szombaton második olvasatban is megszavazta földtörvényt, amely felszabadítja a nem mezőgazdasági célú földterületek, azaz a városi és falusi ingatlanok szabad forgalmát, lehetővé teszi, hogy magán- és jogi személyek földtulajdonhoz jussanak. A jogszabály a határvidékeket kivéve mindenütt megengedi a külföldiek számára a nem mezőgazdasági földek vásárlását és ugyancsak lehetővé teszi számukra a föld bérbe vételét. A külföldi jogi és magánszemélyek eddig nem vásárolhatták meg a tulajdonukban lévő épülethez tartozó ingatlant. A képviselők, akik első olvasatban júniusban fogadták el a jogszabályt, a kommunista frakció és az agrárpárt tiltakozása ellenére 253-152 arányban szavaztak a jogszabály mellett.
A kommunisták szerint a parlament ezzel utat nyitott azelőtt, hogy az ezer éven át megvédett orosz föld külföldiek kezébe kerüljön. A harmadik és végső szavazásra - amely általában már csak formalitás - legkorábban szeptemberben kerülhet sor, ezt követően a felsőháznak is jóvá kell hagynia a jogszabályt.
A törvénytervezet az eljárás egységessé tétele céljából felsorolja a föld különböző kategóriáit és a besorolás módját, meghatározza a központi kormány és a helyi hatalmi szervek illetékességi körét. A föld adásvételét eddig a helyi közigazgatási szervek szabályozták, ami áttekinthetetlenné tette a helyzetet és tág teret engedett a korrupciónak. A koherens jogszabály hiánya a külföldi tőke beáramlását is jelentősen akadályozta. Az 1993-ban bevezetett új alkotmány már lehetővé tette a földmagántulajdont, de a törvényhozás mind ez ideig nem volt hajlandó megszavazni a föld adásvételét is lehetővé tevő jogszabályt, a tervezet Jelcin elnök idején háromszor is megbukott az akkori dumában. A jóváhagyás megnyitja az utat az előtt, hogy a kormány ősszel a parlament elé terjessze a termőföld adásvételét lehetővé tevő törvényjavaslatot - közölte German Gref gazdasági miniszter. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a kormány ez év végéig dolgozza ki a jogszabálytervezetet.
A dumának pénteken mindössze húsz percre volt szüksége ahhoz, hogy három olvasatban elfogadja a devizatörvény módosítását, noha a jegybank a döntés elhalasztását szerette volna elérni. Az elfogadott módosítás Viktor Gerascsenko jegybankelnök szerint jelentősen csökkenti a valutabevételeket, márpedig a gazdasági stabilitás biztosításához a jelenlegi 35,3 milliárd dolláros valutatartalék helyett 45 milliárdra lenne szükség. A kormányzat ígéretet tett a hitelezőknek, hogy idén 9 milliárd dollárral növeli valutatartalékát. A módosítás egyebek között az eddigi 75 százalékról 50 százalékra csökkenti a vállalatok külföldi keményvaluta-bevételének rubelre váltandó hányadát.
A Reutersnek elemzők úgy nyilatkoztak, hogy a cégek eddig sem fizettek be ennél többet a jegybanknak, különböző kiskapuk révén kikerülték a törvényi előírást, amit az 1998-as válság idején hoztak. Putyin elnök úgy nyilatkozott, hogy a devizatörvény liberalizálása reményeik szerint mérsékelni fogja a tőke menekülését az országból, ami becslések szerint tavaly 20 milliárd dollárt vont ki az orosz gazdaságból.
A duma első olvasatban megszavazta a nyugdíjreform megvalósításához szükséges három törvénytervezetet. A reform értelmében rugalmas magánnyugdíj-biztosítási rendszerrel egészítik ki az állami rendszert, amely jelenleg mintegy havi 35 dolláros átlagnyugdíjat biztosít.
B. T. J.
