Jugoszláviának a következő öt évben összesen 20,5 milliárd dollárnyi külső támogatásra lenne szüksége, hogy gazdaságát évtizednyi háborúzás, nemzetközi elszigeteltség és a beruházások elmaradása után talpra állítsa - állapítja meg a Világbank és a brüsszeli bizottság által közösen készített szakértői jelentés, hozzátéve, hogy a fenti összegből 4,6 milliárd dollárt - idén 1,03 milliárd dollárt - a különböző kormányoktól, valamint a nemzetközi pénzintézetektől származó hiteleknek kellene kitenniük. A gazdasági helyzet javítása érdekében a szakértők széles körű privatizációt, az állami támogatások visszafogását, a közműszolgáltatások díjainak emelését és az infrastruktúra átfogó fejlesztését javasolják a belgrádi kormánynak.
A fenti hiteligény 47 százalékát az utóbbi 10 évben felhalmozott adósságszolgálati kötelezettség teljesítése teszi ki; 29 százaléka a folyómérleghiány betömésére, 18 százaléka pedig a frissen felvett hitelek kamataira megy majd el. Az ország devizatartalékának megfelelő szintre hozása a kölcsön 6 százalékát kötné le. Jugoszlávia jelenlegi, 12,2 milliárd dolláros államadóssága a bruttó hazai termék 136 százalékával egyenlő. Belgrád a kereskedelmi banki hitelezőkkel holnap és holnapután tárgyal a közel 3 milliárd dollárnyi adósság átütemezéséről, ám a Párizsi Klubba tömörült szuverén hitelezőkkel folytatandó adósság-átütemezési tárgyalások idejét még nem rögzítették. A jugoszláv illetékesek a mintegy 5 milliárd dollárt kitevő kormányhitelek 67 százalékának leírását szeretnék elérni. A Reuters értesülése szerint erről várhatólag ősszel kezdődhetnek meg a tárgyalások és még az év vége előtt Belgrád számára kedvező döntés születhet.
A Világbank szerint Jugoszlávia különlegesen nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben van. Sürgette a belgrádi kormányt, hogy tegyen határozott lépéseket a költségvetési deficit csökkentésére, zárja be a veszteséges állami üzemeket, fokozatosan szüntesse be a közüzemi szolgáltatók, valamint a mezőgazdasági termelők támogatását, továbbá szorítsa vissza a korrupciót.
G. S.
