Az ECB tegnap közzétett új prognózisa szerint a 12 tagú eurózónában idén 2,2 és 2,8 százalék között bővül a bruttó hazai termék. A bank decemberben még 2,6-3,6 százalékos növekedésre számított. Tavaly 3,4 százalékkal nőtt a GDP. Az éves inflációs előrejelzés 1,8-2,8 százalékról 2,3-2,7 százalékra módosult. Jövőre az ECB 2,1-3,1 százalékos GDP-bővülést és 1,2-2,4 százalékos inflációt vár. Mint a dokumentum bevezetője leszögezi, a jelentés a bank elemzőinek véleményét tükrözi, s nem feltétlenül egyezik a monetáris döntésekben illetékes kormányzótanács nézeteivel. Elemzők ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a kormányzótanács valószínűleg borúlátóbb mind a gazdasági növekedést, mind az inflációt illetően, már csak azért is, mert a prognózisok május 17-én készültek, s azóta a kőolajár emelkedett és az euró árfolyama is romlott, ami rontja az inflációs kilátásokat.
Az idei gazdasági növekedés mögött döntően az erősödő, éves szinten 2,2-2,6 százalékkal emelkedő lakossági fogyasztás áll - melynek a több országban bevezetett adókönnyítések is kedveznek -, a vállalati beruházások és az export bővülése azonban elmarad a tavalyi szinttől. A teljes export - beleértve az euróövezeten belüli kereskedelmet is - várhatóan 5,0-7,9 százalékkal nő a tavalyi 12,2 százalék után, míg a beruházások bővülése 2,5-4,5 százalékos lesz, szemben a 2000-ben mért 4,6 százalékkal. Az év második felében a kőolajár csökkenésére lehet számítani, viszont az élelmiszerárak emelkedése miatt, melyet elsősorban a kergemarhakór és a száj- és körömfájásjárvány okoz, erős marad az inflációs nyomás.
A jelentés külön fejezetet szentel a fiskális politikának, megállapítva, hogy a kormányok többsége szemlátomást kezd belefáradni a folyamatos hiánycsökkentésbe. A költségvetési mérlegek összesített hiányának GDP-hez viszonyított aránya 1993 óta idén először nőni fog. Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Portugáliában a deficit 2002-ben eléri vagy meghaladja majd a GDP 1 százalékát.
(NAPI)
Papp Zoltán