Az IMF pénteken nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy a thaföldi jegybank kormányzója, Pridiyathorn Devakula 1 százalékponttal, 2,5 százalékra emelte az irányadó kéthetes repokamatot. A monetáris szigorításra számítani lehetett, miután a kormány azért döntött egy héttel korábban a korábbi kormányzó, Csatu Mongol Szonakul menesztése mellett, mert az ellenezte a Thakszin Sinavatra miniszterelnök által javasolt kamatemelést (NAPI Gazdaság, 2001. június 2., 2. oldal). Az eddigi kormányzót 1997-ben nevezték ki erre a posztra azt követően, hogy a bank korábban hiábavaló erőfeszítéseket tett a baht megvédésére és ezzel nagy szerepet játszott az ázsiai pénzügyi válság kirobbanásában. Irányítása alatt a bank 1998-tól kezdve több lépésben mérsékelte a kamatokat, amelyek egy éve három évtizedes mélyponton állnak.
Az új kormányzó a kormánnyal egyetemben azon a nézeten van, hogy szükség van a kamatemelésre a gazdaság ösztönzése és a thaiföldi fizetőeszköz stabilizálása érdekében. Az árfolyam-stabilitás, mint mondta, fontosabb az alacsony kamatnál. A kormány azért sürgeti a kamatemelést, mert ennek nyomán a betéti kamatok is emelkednek, ami ösztönzően hat a fogyasztásra. A magasabb betéti kamatok hatása ennél fogva kedvezőbb, mint az alacsony hitelkamatoké. A baht, amely tavaly 13,5 százalékot vesztett értékéből, az új kormányzó kinevezése óta eltelt mintegy tíz nap alatt 1 százalékot, pénteken pedig újabb 0,5 százalékot erősödött. A nagyobb bankok azonban közölték, hogy nem szándékoznak emelni a betéti kamatokat, mivel nincs szükségük további forrásokra.
Az IMF szerint indokolatlan volt a kamat emelése, miután a gazdaságot nem fenyegeti inflációs veszély. Thaiföld az egyetlen ország Ázsiában, sőt talán a világon, ahol emelik a kamatokat, miközben lassul a gazdasági növekedés üteme. A bruttó hazai termék (GDP) bővülése a tavalyi 4,3 százalék után az idén a jegybank áprilisi prognózisa szerint 2,5 százalékra, az IMF szerint 3 százalékra lassul.
(NAPI)
Gáti Tibor