Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól
Jóllehet az EU-tagállamok egyelőre vonakodnak egyértelmű bővítési menetrendet adni, a Dresdner Bank előállt saját változatával. Eszerint a legkézenfekvőbb bővítési forgatókönyv, hogy a nyolc közép- és kelet-európai ország, továbbá Málta és Ciprus 2005-ben lesz az EU tagja. Románia és Bulgária 2008-ban csatlakozhat - ha Szófia több erőfeszítést tesz, akkor Bulgária esetleg valamivel hamarabb -, míg Törökország tagsága alighanem áthúzódik a következő évtizedre. A frankfurti bank a jelenlegi támogatási politikákból kiindulva a csatlakozás évi terheit 44 milliárd euróban jelöli meg. (Az EU brüsszeli bizottsága tíz új tagállammal számolva 2006-ra 16 és 25 milliárd euró közötti összegre becsülte a bővítés évi anyagi következményét. A bizottság egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy például az agrárpolitika „áldásaiból” legfeljebb fokozatosan részesülhetnek az újak, míg a Dresdner adottnak tekinti, hogy a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatásban nem lesz diszkrimináció.) Amennyiben a strukturális és kohéziós alapok elosztási rendszere is változatlan lesz, a tagállamoknak az EU költségvetéséhez való hozzájárulása legalább a duplájára emelkedik.
A frankfurti bank országokra is lebontotta, milyen összeggel részesülnek az újak az EU költségvetéséből. Magyarország az agráralapból 30 milliót, a strukturális és kohéziós alapból 3,11 milliárd eurót kapna. Az EU költségvetésébe 950 milliót fizetne be, vagyis 2,19 milliárd euró nettó haszonélvező lenne. A támogatások a bruttó nemzeti termék (GNP) 4 százalékát tennék ki.
Gordon Tamás
