Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió állat-egészségügyi illetékesei enyhítették a száj- és körömfájásjárvány miatt kontinensszerte elrendelt korlátozások többségét: a szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések Nagy-Britannia kivételével ismét szabadon szállíthatók - jelentette a Dow Jones. A szigetországban, ahol a fertőzés több mint 1500 állattenyésztő farmot támadott meg, június 19-éig hatályban maradnak a megszorító intézkedések. Hollandia Rajnától délre fekvő területeiről azonnali feldolgozás céljára máris lehetővé tették élő sertések más EU-országba való exportját, a friss hús és a húsipari termékek kivitele pedig mától szabad utat kap - kivéve Oene és Friesland továbbra is szigorú tilalom és megfigyelés alatt maradó zónáit. Az április 23-án Uruguayban is azonosított járványra hivatkozva a szakértők módosították a korábban kiadott teljes tilalmat, így a március 23. előtti húskészítmények bevihetők az EU-ba.
Franz Fischler, a brüsszeli bizottság agrárügyekben illetékes tagja bejelentette, hogy a kergemarhakór (BSE) elleni védekezés részeként a hatóságok várhatóan határozatlan időre meghosszabbítják a hús- és csonttartalmú tápszerek (MBM) felhasználásának tilalmát. A BSE és a legutóbbi járvány miatt Franciaországban gyors ütemben nőtt a lóhús fogyasztása: az illetékes hatóság (Ofival) most közzétett jelentése szerint az első negyedévben a franciák 30,7 százalékkal több lóhúst vásároltak, mint egy évvel korábban, miközben a marhahús-fogyasztás 22,2 százalékkal, a birkahúsé pedig 2,8 százalékkal csökkent.
Fischler a Financial Timesnak nyilatkozva kiállt az EU közös mezőgazdasági politikájának (CAP) folytatása mellett, hozzátéve, hogy azt több ponton szükséges lenne módosítani, mert az Agenda 2000 reformcsomagban megfogalmazott elvek - a túlzott támogatások leépítése, a környezetbarát módszerek erősítése és a gazdálkodók jövedelmének stabilizálása - sok esetben ellentétbe kerülhetnek egymással. A tagországok által sokat támadott CAP felszámolása azonban szerinte katasztrofális lenne; a siker azon múlik, hogy a támogatásokat megfelelően osztják-e majd el a jövőben. Fischler úgy véli, hogy a vidékfejlesztésre fordított kiadások arányát a CAP költségvetésében a jelenlegi 10 százalékról lényegesen fel kellene emelni; a tagországoknak gyakrabban kell élniük támogatáselvonási jogukkal, amennyiben a környezetvédelmi normáktól való eltérést tapasztalnak; a nagyüzemi gazdálkodóknak nyújtott támogatások 20 százalékát pedig kötelező érvénnyel a környezetbarát termelési módszerek ösztönzésére kellene fordítani.
G. S.
