Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Áprilisban a szezonális hatásokkal nem korrigált német munkanélküliségi ráta 9,5 százalékra mérséklődött a márciusi 9,8 százalékról, miután a regisztrált állástalanok száma 3,868 millió főre csökkent az egy hónappal korábban kimutatott közel 4 millióról. Az eurózóna legnagyobb gazdaságában a GDP kilenctizedét adó nyugati tartományokban a ráta áprilisban 7,9 százalék volt és 2,474 millió főt tartottak nyilván állástalanként, a keleti országrészben pedig 17,7 százalékot és 1,394 millió főt mutatott ki a szövetségi munkaügyi hivatal.
Korántsem ilyen kedvező a kép a piacok által szorosabb figyelemmel követett szezonális hatásokkal kiigazított adatok alapján: az állástalanok száma egy hónap alatt 6 ezer fővel nőtt - a nyugati tartományokban 14 ezerrel emelkedett, a keletiekben 8 ezerrel csökkent -, és ez a márciusi 14 ezer fős növekedést követte, így már a negyedik egymást követő hónapban emelkedett az érték, ami a Bundesbank számítása szerint az előző hónapival azonos, 9,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Bernhard Jagoda, a szövetségi munkaügyi hivatal vezetője részben a húsvéti ünnepeket és a rossz időjárást okolta, ami miatt nőtt az állástalanok száma az építőiparban. Mint mondta, a fő gond, hogy a gyenge gazdasági növekedés miatt stagnál a munkaerőpiac és erre csak igen kis hatása van a már korábban bevezetett foglalkoztatáspolitikai változtatásoknak. Mindazonáltal tarthatónak nevezte a Schröder-kormány egyik legfontosabb célkitűzését, hogy az 1998-as 4,1 millióról jövőre 3,5 millióra csökkenjen az állástalanok száma és idén átlagosan 3,6-3,7 millió fő között maradjon.
A kiábrándító foglalkoztatási adatok egy nappal követték a feldolgozóipari rendelésállomány márciusi 4,4 százalékos visszaeséséről közzétett adatot (NAPI Gazdaság, 2001. május 8., 1. oldal) és újabb okot szolgáltattak az eurótól való szabadulásra, amelynek dollárárfolyama azonnal 0,8860-ra esett a korábbi 0,89-ről és kora délutánra 0,8828-ig süllyedt. Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke a makromutatókat igen kedvezőtlennek minősítette, amelyek igazolják, hogy a nagyobb gazdasági növekedéshez szükségesek a szerkezeti reformok. A kormány idei 2 százalékos GDP-bővülési prognózisát ennek ellenére szerinte semmilyen veszély sem fenyegeti, recessziónak pedig végképp semmi előjele sem látható.
(NAPI)
