Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól
Az Európai Unió tavaly júniusi feirai csúcstalálkozóján úgy tűnt, sikerült pontot tenni az 1989 óta tartó sikertelen próbálkozások végére: a kormányok megegyeztek egy EU-szintű vállalatfelvásárlási kódex bevezetésében, amely pontosan körülírja a cégfelvásárlások lehetséges forgatókönyvét, beleértve az ellenséges ajánlatok szabályozását is. A soros svéd elnökség reményei szerint az új kódexet a júniusi göteborgi csúcson fogadták volna el, Németország azonban - a Financial Times értesülése szerint főként a szakszervezetek és a nehézipari gyárak vezetőségének nyomására - elutasítja az úgynevezett méregpirula alkalmazásának korlátozását. A méregpirula, amelyet a cégek akkor alkalmaznak, ha ellenséges ajánlattal van dolguk, többnyire azt jelenti, hogy egy belső megállapodás értelmében áron alul eladják a cég egy részét vagy irreálisan olcsón részvényeket bocsátanak ki, amivel jelentősen csökkentik a megcélzott vállalat értékét, ami így mindjárt kevésbé lesz vonzó a felvásárlónak.
Az új kódex értelmében a méregpirula eszközéhez csak akkor folyamodhatnak a cégek, ha azt előzetesen jóváhagyja a részvényesek közgyűlése. Az EU ezzel a kisrészvényesek érdekeit kívánja védeni. A német kormány azonban úgy döntött, hogy mégsem egyezik bele ebbe a korlátozásba, amely nélkül viszont a tagállamok többségének nem fűződik érdeke a kódex lefektetéséhez. Az EU-nagykövetek hamarosan ismét foglalkoznak a kérdéssel, akkor derül ki, vajon egyedül áll-e Berlin vagy sikerül szövetségeseket találnia. A szabályzatról ugyanis minősített többséggel kell dönteni.
Gordon Tamás
