Az Európai Unió tagállamai között kompromisszum született arról, milyen feltételek mellett lehet nyilvánosságra hozni közérdekű dokumentumokat, így az Európai Parlament megszavazta a szabályozást. A dokumentumokhoz nemcsak ez EU-állampolgároknak van joguk, azt kérhetik harmadik országból is. Így például elvileg hozzáférhetőek az EU-csatlakozási tárgyalások dokumentumai is, amelyek nyilvánosságra hozásában eltérő gyakorlatot érvényesítenek a tagjelöltek. A szöveg mindazonáltal leszögezi: minden intézménynek tiszteletben kell tartania saját biztonsági előírásait, ezért az EU-intézmények nem kötelesek kiadni dokumentumokat, ha azok közérdeket sértenek - például katonai kérdésekben vagy külkapcsolatokban -, továbbá ha az EU vagy akár csak egyetlen tagállam pénzügyi-gazdasági érdekeibe ütköznek. Ugyancsak megtagadható a hivatalos irat nyilvánosságra hozatala, ha személyiségi adatokról van szó, érintse az az egyén integritását, például kereskedelmi érdekét vagy szerzői jogát. Bármely tagállam vétót emelhet, ha tőle származik a dokumentum, amennyiben megfelelő indoklással tud szolgálni. Aki ezt az indoklást nem tartja elég meggyőzőnek, az előbb az Unió ombudsmanjához fordulhat, majd az EU luxemburgi bíróságához.
