Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavaly október óta érvényben lévő 4,75 százalék maradt az irányadó repokamat az eurózónában, miután az ECB kormányzótanácsa tegnap is ellenállt a monetáris enyhítést szorgalmazó kormányok, intézmények, vállalatok és szakszervezetek nyomásának. A hírügynökségek által megkérdezett elemzők többsége erre a döntésre számított, most pedig azt várják, hogy az ECB akár a harmadik negyedévig is tartózkodni fog a kamatszint leszállításától. Ezt valószínűsíti az is, hogy romlik az eurózóna központi bankja által lényegében egyedül fontosnak tartott mutató, vagyis az infláció.
Olaszországban az előzetes adatok szerint év/év alapon áprilisban 3,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, a valutaunió legnagyobb gazdaságában, Németországban pedig 2,8 százalékra jött ki a hat tartomány mutatói alapján számolt összesített előzetes adat. A német mutató nemhogy közeledne az ECB által felső határnak szánt 2 százalékhoz, inkább távolodik tőle, hiszen februárban 2,5 százalék, márciusban 2,6 százalék volt a végleges adat. Az ugyancsak tegnap közzétett német termelői árindex (PPI) további romlást ígér: márciusban év/év alapon 4,9 százalékkal nőtt a PPI - ilyen mértékű megugrásra csaknem 18 éve nem volt példa -, amiért most az olajárakat se lehet felelőssé tenni, lévén hogy az anélkül számolt adat is ugyanakkora.
Egyes elemzők szerint már az is sokat érne, ha az ECB legalább jelét adná, hogy egyáltalán szándékában áll a kamatcsökkentés valamikor a közeljövőben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az EU brüsszeli bizottsága egyaránt lefelé módosította az eurózóna országainak, valamint magának az eurózónának a várható GDP-növekedésére adott előrejelzését (NAPI Gazdaság, 2001. április 26., 1-2. oldal), de még így is tőlük várják a lökést a világgazdaság fellendítéséhez. Az ECB illetékesei azonban úgy vélik, nem a bank feladata az élénkítés, és annak nem a kamatpolitika az eszköze. A bank mandátuma az árstabilitás megőrzésére szól, ellentétben például a kiterjedtebb feladatokkal bíró Federal Reserve-vel.
Ezzel együtt igaz, hogy a világ nagy központi bankjai közül az idén eddig egyedül az ECB nem csökkentette a kamatokat; a Fed már négyszer is megtette ezt január óta - kétszer soronkívüli döntéssel -, s ma már az USA irányadó alapkamata alacsonyabb, mint az eurózónáé (4,5 százalék). Elemzők azonban úgy vélik, az inflációs nyomás és a borús piaci hangulat megakadályozza, hogy az euró versenyre keljen a dollárral.
Sz. M.
