A lengyel kormány mind nagyobb nyomást gyakorol a jegybankra egy újabb kamatcsökkentés érdekében, mivel úgy látja, hogy enélkül a GDP idei növekedése nem éri el a tervezett szintet. A jegybank monetáris politikai tanácsa azonban egyelőre nem enged a felszólításoknak.
Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök és helyettese, Janusz Steinhoff gazdasági csúcsminiszter nyilvános megnyilatkozásaikban az utóbbi napokban több ízben is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a gazdaságnak használna egy újabb kamatcsökkentés. A kormány szerint nehéz lesz teljesíteni az idei költségvetést, ha a bruttó hazai termék (GDP) nem nő elég gyorsan és a zloty nem veszít erejéből. Elképzelhető, hogy a tervezett 4,5 helyett csak 4 százalékos lesz idén a GDP növekedése, és túllépik a GDP 1,8 százalékára tervezett úgynevezett gazdasági deficitet, mert az év első hónapjaiban több tényező - az alacsonyabb infláció, az erős zloty, a GDP-növekedés lassulásával csökkenő adóbevételek - miatt a vártnál alacsonyabbak voltak a költségvetési bevételek. Steinhoff szerint ezért nincs értelme továbbra is a jelenlegi, igen magas szinten tartani a kamatokat, különösen mivel már márciusban 6,2 százalékra mérséklődött az infláció.
Az irányadó intervenciós kamatláb, mint a Reuters rámutatott, az idei kétszeri, 1-1 százalékpontos kamatcsökkentés ellenére is 17 százalék, ami közel 11 százalékos reálkamatot jelent. Ez fontos érv a kisebbségben kormányzó jobboldal kezében, amely már 20 százalék alá süllyedt népszerűségét az októberi parlamenti választásokig szívesen növelné többek között a rekordokat döntögető munkanélküliség csökkentésével - s ezt a kamatcsökkentéstől remélt gazdasági élénküléstől várja.
A jegybank monetáris politikai tanácsának tagja, Dariusz Rosati azonban kijelentette, hogy nem engednek a politikai nyomásnak, és emlékeztetett: a tanács idejében figyelmeztette a kormányt, hogy túltervezték a költségvetési bevételeket, s a jelenlegi kamatszint azonos a büdzsé készítésekor feltételezettel. Boguslaw Grabowski, a tanács másik tagja úgy vélte, hogy a hiány idén nem lesz kevesebb a tavalyinál, vagyis az előirányzott 1,8-del szemben eléri a 2,7 százalékot.
A gazdasági mutatók mindazonáltal egyelőre jobbak a várakozásoknál. Az ipari termelés márciusban 14,6 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, és 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg hiánya az év első két hónapjában 2,045 milliárd dollárra mérséklődött az egy évvel korábbi 2,6 milliárdról. Az export január-februárban éves összehasonlításban 20,1 százalékos növekedéssel 5,796 milliárd dolláros értéket ért el, míg az import 5,5 százalékkal, 7,841 milliárd dollárra emelkedett.
B. T. J.
