Brüsszeli tudósítónktól:
Az EU-csatlakozási tárgyalásokon a termőföldek külföldiek általi tulajdonlásában Brüsszel minden valószínűség szerint hétéves átmeneti korlátozást javasol a tagországok közös álláspontjául. A kiszivárgott értesülést ugyan nem erősítette meg a bővítésért felelős EU-biztos szóvivője, azt azonban határozottan cáfolta, hogy a bizottság tíz évre szóló mentességet javasolna - amint arról korábban a Rzeczpospolita lengyel napilap brüsszeli tudósítója hírt adott. Brüsszelben a tőke szabad áramlása fejezetben most zajlik a vitás kérdésekre vonatkozó közös állásponttervezet kidolgozása. Lapunk úgy értesült, hogy a tervezetet nem előzi meg opciók felkínálása - mint a személyek szabad áramlásának fejezetében - és egyre inkább a hétéves korlátozás tűnik valószínűnek.
Magyarország 10, Lengyelország 18 éves átmeneti mentességet kért. A magyar tárgyalóküldöttséghez közel álló forrás szerint a kormány nem bánná a hét évet, a korábban felröppent ötéves korlátozást azonban visszautasítaná. Az úgynevezett „második lakás”, tehát nem rezidens ingatlan esetében a közös álláspont a jelek szerint egybeesik majd az öt évre szóló magyar mentességi igénnyel. A termőföldek kérdésében a bizottság szerint indokolatlan a tagjelöltek félelme, hogy a csatlakozással kiárusítják az országot, de elismeri, hogy tekintettel kell lenni a lakossági aggodalmakra, hasonlóan a szabad munkavállalással kapcsolatos állásponthoz, ahol a tagállamok közvéleményének félelmét vették figyelembe. Günter Verheugen, az EU bővítéséért felelős biztos úgy véli, hogy a termőföld vagy a beruházási célú ingatlanok vásárlásának általános korlátozása nem áll a tagjelöltek érdekében, mert megfosztja az országot a külföldi befektetésektől, a működőtőkétől.
Gordon Tamás
