Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Unió (EU) további intézményi reformjára tett javaslatot Strasburgban Johannes Rau német elnök, aki a nemzetállamok föderációjáról szólva hangsúlyozta, hogy nem egyfajta szuperállamra gondol - az Egyesült Államok mintájára -, hanem a nemzeti sajátosságokat megőrző lazább formára. Az EU jövőjéről tervezett új kormányközi konferencia - amelyen már a mai tagjelöltek is részt vennének - 2004 körül fogadná el az EU alkotmányát, és tovább szélesítené az Európai Parlament jogkörét.
Az Európai Alkotmány három részből állna: az első lenne az alapjogok chartája, amely a nizzai csúcson egyelőre csak politikai nyilatkozat formáját öltötte. A második a szubszidiaritás elve alapján pontosan körülírná a hatásköröket, ami Rau szerint azt jelenti, hogy az EU szintjén azok a döntések születnek meg, amelyeket a tagállamok maguk se tudnának jobban kezelni. Így nemzeti hatáskörben maradna például a nyugdíjbiztosítás vagy a környezetvédelem. Ezt a felosztást csak egyhangúlag lehetne megváltoztatni.
Az alkotmány harmadik eleme az európai intézményeket érinti, középpontban a demokratikus legitimációval. Az európai törvényhozó testület az EU parlamentje lenne, ahol a közvetlenül választott képviselők kamaráját kiegészítené a kormányok képviselőiből álló kamara, vagyis a miniszterek tanácsa. A brüsszeli bizottság elnökét a két kamara közösen jelölné ki.
Rau elképzelését pozitívan fogadták mind a bizottság, mind a parlament egyes frakciói részéről. Megfigyelők szerint a reformok kérdésében közeledni látszik Berlin és Párizs álláspontja. Lionel Jospin francia miniszterelnök a közelmúltban maga is hasonló értelemben használta a nemzetállamok föderációjának fogalmát, amely a centralizált struktúra helyett a tagországok hagyományait figyelembe vevő laza szövetséget jelenti.
Gordon Tamás
