Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ENSZ szerint háborús bűnökkel vádolható, odahaza egyelőre főleg korrupciós vádakkal illetett Szlobodan Milosevics letartóztatása megnyithatja az utat Jugoszlávia előtt a nemzetközi gazdaságba való bekapcsolódáshoz, illetve megkönnyítheti a hozzáférést az IMF- és világbanki hitelekhez - állapították meg elemzők, miután a volt jugoszláv elnök megadta magát. Ezeket csak az USA támogatásával nyerhetné el - emlékeztetett a Dow Jones -, így pénzügyi szempontból csupán formális jelentősége volt annak, hogy Washington Milosevics letartóztatásához kötötte 100 millió dolláros segélycsomagja második, legalább 50 millió dolláros részletének folyósítását.
Belgrád ugyan már szerdán bejelentette, hogy sikeresen befejeződtek a jugoszláv kormány és az IMF tárgyalásai, így megnyílt az út a háború utáni első, 260 millió dolláros készenléti hitelkeret kezdő részletének átutalásához, ám a Valutaalap később cáfolattal felérő módon pontosította Miroljub Labus miniszterelnök-helyettesnek a Reuters számára adott nyilatkozatát. Labus szerint már csak néhány technikai részlet maradt tisztázatlanul, az IMF viszont pénteken közölte: Belgrádnak meg kell oldania a rendezetlen költségvetési kérdéseket ahhoz, hogy a pénzintézet igazgatótanácsa egyáltalán foglalkozzék a Jugoszláviának adandó, legkorábban májusban folyósítható hitellel.
A jugoszláv szövetségi költségvetést csak Szerbia finanszírozza, miután a másik tagköztársaság három éve felhagyott a szövetségi alapok finanszírozásával. Az április elsejével kezdődött pénzügyi évre szóló szerb büdzsét pénteken fogadták el; a 129,4 milliárd dinár (1,9 milliárd dollár) kiadással számoló költségvetést Bozidar Djelic pénzügyminiszter egyszersmind reformcsomagnak is minősítette, amelynek segítségével rendet tesznek az ország kaotikus állapotban levő közpénzeiben és megfékezik az adóelkerülést. A bevételek összegét 107,6 milliárd dinárban állapították meg; a 22 milliárd dinár körüli hiányt privatizációs bevételekből, külföldi adományokból és hitelekből akarják finanszírozni. Az IMF által is szorgalmazott intézkedések közé tartozik, hogy április elsejével megemelték csaknem minden fogyasztási cikk adóját, az évi 5 ezer dollárnak megfelelő összegnél nagyobb jövedelmek adóját, valamint az energiaárakat. Ez utóbbi áprilisban 10 százalékra is növelheti a havi inflációt mondják a Reutersnak nyilatkozó elemzők -, de a jegybank kormányzója, Mladjan Dinkic szerint júniustól az év végig már 1 százalék alatt marad a havi drágulás.
Az IMF-fel való megállapodás azért is elengedhetetlenül szükséges, mert Jugoszlávia 5 milliárd dollárral tartozik a kormányhitelezők Párizsi Klubjának és 3 milliárddal a kereskedelmi bankok Londoni Klubjának és szeretné elérni adóssága 70 százalékának elengedését. Az ország teljes küladóssága mintegy 12 milliárd dollárra rúg.
B. T. J.-Sz. M.
