Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A japán központi bank (BOJ) fordulatot kíván végrehajtani monetáris politikájában, hogy az eddiginél eredményesebben lépjen fel az elhúzódó recesszió és a defláció ellen. A BOJ politikai tanácsának döntése értelmében növelik a forgalomban levő pénz mennyiségét, s ezentúl ennek szabályozása lesz a bank elsőrendű eszköze, szemben az eddigi gyakorlattal, amely elsősorban a kamatszint alakítására koncentrált.
A döntés értelmében 4 ezer milliárdról 5 ezer milliárd jenre (40 milliárd dollár) emelik a tartalékok összegét, amit a kereskedelmi bankoknak a BOJ-nál kötelezően el kell helyezniük. Ennek következtében a jegybank vezetése szerint a jelenlegi 0,15 százalékról gyakorlatilag nullára csökken az egynapos hitelek kamata. Ezt a politikát addig kívánják folytatni, ameddig a két éve csökkenő fogyasztói árindex zéró fölé nem emelkedik és stabilizálódik.
A jegybank emellett közölte, hogy szükség esetén kész az államkötvények vásárlásának növelésével segíteni a gazdaság talpra állását. Jelenleg 45 ezer milliárd jen értékű államkötvény van a jegybank birtokában, s a döntés felhatalmazza a még kint lévő 56 ezer milliárdnyi papír felvásárlására - írta a Dow Jones. Ez azonban Hajami Maszaru, a BOJ kormányzója szerint nem jelenti azt, hogy feltétlenül élni is fognak e lehetőséggel. A bank vezetője cáfolta, hogy a kormány nyomásának engedtek a most meghozott döntéssel. A BOJ nyilatkozata hangsúlyozza, hogy most már a kormányon a sor: fel kell gyorsítania a rossz hitelek felszámolását és végre kell hajtania a szerkezetátalakítási reformokat, bármilyen fájdalmasak is lesznek azok, mert ezek nélkül sem a termelékenység növekedése, sem fenntartható gazdasági növekedés nem érhető el.
Egyes szakértők rámutattak arra, hogy az eddig is kifejezetten alacsony kamatok és a bőséges likviditás ellenére 38 hónapja folyamatosan csökken a bankok hitelkihelyezése, ezért erősen kérdéses, lesz-e gazdaságélénkítő hatása a kamatcsökkenésnek. A kötelező tartalék növeléséről szakértők úgy nyilatkoztak a Reutersnak, hogy legalább egy évre van szükség hatásának érvényesüléséhez. A BOJ 18 hónapig tartó zérókamat-politika után tavaly augusztusban a kormány tiltakozása ellenére 0,25 százalékra növelte az overnight kamatot, tíz év után az első kamatemelést hajtva végre, a múlt hónapban azonban a romló mutatók hatására ismét 0,15 százalékra csökkentette azt.
A bejelentés nyomán rekordmagasságba szökött az államkötvények árfolyama, a jené viszont a dollárral szemben 22 hónapja a legmélyebbre, 123,62 süllyedt. Ebben meghatározó szerepe volt azoknak a sajtóhíreknek, amelyek szerint a japán-amerikai csúcstalálkozón a két elnök megállapodik a jen gyengítésében, hogy ezzel segítsék az export növelése révén a gazdaság fellendítését. A híreket követő cáfolatok után a jen 112,40-re erősödött.
B. T. J.
