Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A varsói központi bank monetáris politikai tanácsa kétnapos ülése végeztével 1 százalékponttal szállította lejjebb tegnap az irányadó kamatokat: a 28 napos repokamat ezzel 18 százalékra, a leszámítolási kamat 20,5 százalékra, a lombardkamat pedig 22 százalékra mérséklődik mától. A bejelentés után a dollár 4,0711 zlotyról 4,0625 zlotyra erősödött a varsói bankközi devizapiacon, és 0,96 százalékkal feljebb ment a varsói WIG 20 tőzsdeindex. A minimális hatást elemzők azzal magyarázzák, hogy a kamat leszállításának mértéke nem elég nagy, s abban is egyetértenek, hogy az idén még több hasonló lépés várható - hasonlóan nyilatkozott a bejelentés után Jaroslaw Bauc pénzügyminiszter is.
Az igen magas kamatokhoz képest viszonylag csekély mérséklés így is fordulatot jelent a lengyel monetáris politikában, hiszen a jegybank a rá nehezedő nyomás ellenére 1998 nyara óta nem volt hajlandó lejjebb vinni a hitelek árát. Ez érezhetően visszafogta az ország gazdasági növekedését, viszont a veszélyes szintről kezelhetőre hozta le a folyó fizetési mérleg deficitjét és az inflációt. A politikaváltást elősegítette, hogy januárban éves összehasonlításban 7,4 százalékra mérséklődött az infláció, amivel már teljesült a monetáris politikai tanács idei, 6-8 százalékos célkitűzése. A jegybank 2000 augusztusa óta tartotta fönn a 19-23 százalékos kamatszintet - emlékeztet a Reuters - , noha a júliusi, kétéves csúcsot jelentő 11,6 százalék óta folyamatosan gyengült az infláció. A magas kamatoknak döntő szerepük volt abban, hogy a GDP-növekedés a tavalyi első negyedévi 6 százalékról az utolsó negyedévre 2 százalékra süllyedt. A monetáris tanács mostanáig azzal indokolta merevségét, hogy bizonytalan volt az energiahordozók és az élelmiszerek árának alakulása, valamint az idei költségvetés sorsa. A legutóbbi adatok azonban - köztük az, hogy a gazdaság növekedése tavaly csak az egy évvel korábbival megegyező 4,1 százalékot érte el -, eddigi politikája módosítására késztették a testületet.
Pedig maradt még bizonytalanság a költségvetést illetően, hiszen a France Télécom döntése, hogy nem kíván élni a Telekomunikacja Polska SA (TPSA) részvényvásárlási opciójával, 1,2-1,8 milliárd dolláros lyukat üt az idei büdzsén (NAPI Gazdaság, 2001. február 28., 1-9. oldal). A pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy más privatizációs bevételek hiányában legfeljebb kötvénykibocsátással hozzák egyensúlyba a költségvetést.
B. T. J.
