Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eurózónában az ipari termelés decemberben 2 százalékkal, éves összevetésben 8 százalékkal nőtt, messze meghaladva az elemzői várakozásokat. Az adatok arra utalnak, hogy az amerikai gazdaság fékeződése egyelőre nem fogta vissza a térség lendületét, így egyre kisebb az esélye annak, hogy az ECB belátható időn belül mérsékli a kamatot.
Az ipari termelés decemberben a szezonális hatásokat figyelembe véve 2 százalékkal nőtt az akkor még 11 tagú eurózónában, míg éves összehasonlításban 8 százalékkal ugrott meg. A Reuters elemzői konszenzusa jóval kisebb, 0,4, illetve 4,6 százalékos növekedésre számított. Novemberben az Eurostat által módosított adatok szerint 1,2, illetve 4,3 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása. Az EU egészében decemberben 1,4 százalékkal bővült az ipar teljesítménye a novemberi 0,9 százalék után, éves összevetésben így 7,2 százalék adódott.
A kiugróan magas decemberi adatok az Eurostat közleménye szerint részben abból fakadnak, hogy némileg változott a számítás módszere. A térség legnagyobb gazdaságában, Németországban egy hónap alatt 1,5 százalékkal nőtt a kibocsátás, míg Franciaországban, a térség második legnagyobb gazdaságában csak 0,1 százalékkal. Hollandiában 6, Portugáliában 3,4, Olaszországban pedig 2,4 százalékkal nőtt decemberben az ipari termelés. Ezzel szemben Spanyolországban 1,6, Finnországban 1,4, Luxemburgban 1,7 százalékos visszaesést regisztráltak. Az adatokból elemzők szerint az olvasható ki, hogy a térség feldolgozóipara meglepően jól teljesített, míg az energiaszektorban az enyhe tél hatásaként némileg visszaesett a termelés.
Összességében egyelőre nem éreztette hatását az amerikai gazdaság lefékeződése, de a Reuters által idézett elemzők januárra vonatkozóan már az ipari termelés nagymértékű visszaesését jósolják, amely azonban még mindig az átlagot jóval meghaladó növekedést jelent. A meglepően erős teljesítményt mutató decemberi tényadatok ugyanakkor arra utalnak, hogy a gazdaság sokkal kevésbé fékeződik és a térség sokkal kevésbé van kitéve a kedvezőtlen külső fejlemények hatásának, mint azt korábban sokan feltételezték. A globális lassulás csak lassan szűrődik át az eurózónába, így nincs feltétlenül szükség arra, hogy az Európai Központi Bank (ECB) a közeljövőben kamatot csökkentsen. A Bloomberg által megkérdezett elemzők túlnyomó többsége szerint a monetáris enyhítésre a második negyedévben kerül sor, miután az infláció számottevően, az ECB 2 százalékban megszabott plafonja közelébe mérséklődik - decemberben a 12 havi infláció még 2,6 százalék volt -, és a gazdaság teljesítménye a lassulás jeleit mutatja.
B. P. A.
