Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az osztrák jegybank az ország nagyságához mérten jóval nagyobb valutatartalékokat halmozott fel, mint más eurózónabeli országok központi bankjai, beleértve Németországot és Franciaországot - nyilatkozta a Formatnak Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter. A szélsőjobboldali Szabadságpárt tagjaként a kormányba került Grasser szerint számos tanulmány azt mutatja, hogy 60-100 milliárd schillinggel (4,1-6,84 milliárd dollár) csökkenteni lehetne a jegybanki tartalékokat. A felszabaduló összeget vagy a külföldi adósságok törlesztésére kellene fordítani vagy egy külön alapba kellene tenni, amelyből oktatási vagy kutatási célokat támogatnának.
A bécsi központi bank adatai szerint január közepén a valutatartalékok 14,8 milliárd euróra rúgtak; a Wifo egy tanulmánya azt állítja, hogy a tartalékokból legalább 3,5 milliárd euró nem szolgál semmilyen célt, amióta Ausztria tagja az eurózónának. A tanulmány úgy véli, Ausztria ezt az összeget az ECB engedélye nélkül is felhasználhatja.
A jegybank kormányzóhelyettese, Gertrude Tumpel-Gugerell ugyanakkor a Reutersnak nyilatkozva kijelentette: a bank álláspontja szerint a tartalékokat nem lehet megcsapolni az ECB jóváhagyása nélkül és nincsenek előírások arra, hogy egy eurózónabeli országban mekkora tartalékokat kell felhalmozni. Az ECB szóvivője később támogatta ezt a véleményt, kijelentvén, hogy bizonyos - közelebbről meg nem határozott - összeg fölött az eurózóna jegybankjának áldása kellene a tartalékok fölhasználásához. A kormányzóhelyettes arra is emlékeztetett, hogy a központi bank már eddig is jelentősen hozzájárult a kormány bevételeihez, hiszen éves nyereségének zöme a központi kasszába kerül.
A pénzügyminiszter szorgalmazta a jegybank szerepének általános felülvizsgálatát is, hangsúlyozván, hogy a bank fontos szereplő az osztrák ingatlanpiacon és bizonyos tekintetben úgy működik, mint egy óriási befektetési alap, ez pedig érdekütközésekhez vezethet. Grasser a múlt héten javasolta, hogy hozzanak létre új, a jegybanktól független bankfelügyeleti szervet, de megfigyelők szerint nem valószínű, hogy egyhamar megszületik az ehhez szükséges törvény, mert kétharmados többség kellene hozzá.
Sz. M.
