Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szejm szombaton 247:202 arányban fogadta el az idei lengyel költségvetést, miután a kisebbségben kormányzó a Szolidaritás Választási Akció (AWS) és a koalícióból korábban kilépett Szabadság Unió (UW) előzőleg egyezségét kötött a büdzséről (NAPI Gazdaság, 2001. január 24., 1. oldal). A költségvetés 161,1 milliárd zloty (40 milliárd dollár) bevétellel és 181,6 milliárd zloty kiadással számol, ami a GDP 2,6 százalékának megfelelő hiányt jelent a 2000-es 2,2 százalék után, míg az úgynevezett gazdasági hiány a GDP 1,8 százalékára mérséklődik a tavalyi 2,7 százalékról. A hiány enyhítésében jelentős szerepet szánnak a privatizációnak: a kormány legalább 18 milliárd zloty bevételt vár mintegy 80 vállalat, egyebek között a nemzeti telefontársaság, a TPSA 30 százaléka értékesítéséből.
A büdzsé szerint a GDP növekedési üteme a tavalyi 4,1 százalékról idén 4,5 százalékra gyorsul, az átlagos 12 havi infláció pedig 10,1 százalékról 7 százalékra mérséklődik. A munkanélküliségi ráta a kormány előrejelzése szerint 15,4 százalékra emelkedik a 2000-es 15 százalékról. Az UW kívánságára az eredetileg tervezettnél 230 millió zlotyval többet fordítanak az oktatásra, több mint 100 millióval a védelmi kiadásokra és 50 millióval többet a munkanélküliség elleni harcra, valamint a képviselők pótlólagosan, a kormány és a szejm pénzügyi bizottságának javaslata ellenére 95 millió zlotyt szavaztak meg a varsói metró építésének folytatására. A költségvetés akkor lép törvényerőre, ha a felsőház után a szejm ismételten jóváhagyja, majd - várhatóan március közepén - az államfő aláírja. Ha a szejm elutasította volna a büdzsét, akkor Aleksander Kwasnewski államfő bizonyára feloszlatta volna a törvényhozást és kiírta volna az elvileg csak szeptemberben esedékes általános választásokat - emlékeztet a Reuters. Leszek Miller, az ellenzék vezető erejének számító Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke úgy nyilatkozott, hogy a költségvetés elfogadása szomorú napként vonul be Lengyelország történelmébe, mivel a jóléti kiadások megnyirbálását, a foglalkoztatási helyzet romlását hozza magával és csak kismértékű gazdasági növekedést tesz lehetővé.
Jerzy Buzek kormányfő szerint ezzel szemben a büdzsé biztosítja a tartós gazdasági növekedés folytatódását és megnyitotta az utat a kamatcsökkentés előtt, már csak azért is, mert az infláció csökkenőben van. A varsói jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP), amely az infláció letörése érdekében tavaly 19-23 százalékra emelte az irányadó kamatokat, még legutóbbi ülését követően is igen óvatosan nyilatkozott az esetleges kamatcsökkentésről, egyebek között a költségvetési hiányra és az inflációs nyomásra hivatkozva. Decemberben a 12 havi infláció 8,5 százalékra mérséklődött a júliusi 11,6 százalékos csúcspontról, így elemzők a kamatok jelentős mérséklődésére számítanak az elkövetkező hónapokban: idén akár 400-500 bázispontos csökkenés is elképzelhető.
B. P. A.
