BUX 138408.69 0,57 %
OTP 44350 0,84 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Brüsszel újragondolná az EU támogatási politikáját

Az Európai Unió bővítését követően - ha változatlanok maradnak a régiók támogatásának irányelvei - a jelenlegi kedvezményezettek fele elesik az eddig kapott összegektől. A brüsszeli bizottság emiatt a támogatási küszöb megváltoztatását javasolja a gazdasági és szociális kohézióról szóló most közzétett jelentés alapján.

2001. február 1. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Brüsszeli tudósítónktól
Az EU kibővítésével gyökeresen megváltozik az unió fejlettségi térképe: lakosságának harmada olyan országban fog élni, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 90 százalékát. Az ilyen országok most a gazdasági és szociális kohéziót szolgáló alapból kapnak támogatást, azok a régiók pedig, ahol az egy főre jutó GDP az EU-átlag 75 százaléka alatt marad, a strukturális alapra számíthatnak. Ha a jelenlegi irányelvek nem változnak, akkor a két támogatási forma kedvezményezettjeinek fele elesne a brüsszeli segítségtől, amelyből ma többek közt infrastrukturális beruházásokat finanszíroznak. Jelenleg az EU összesített GDP-jének 0,4 százalékát fordítják támogatásra, ami - véli az EU brüsszeli bizottsága - aligha lesz elegendő, ha úgy akarják fenntartani a szolidaritási elveket, hogy azok a régi tagállamokra is vonatkozhassanak. Mivel az újak csatlakozásával jelentősen megnő a szegényebb EU-tagok aránya, meg kell változtatni a 75 százalékos küszöböt, különben a mai régiók nagy része nem pályázhatna a támogatási alapokra. Általános nézet szerint az alapokból részesülők GDP-jük legfeljebb 4 százalékáig képesek felvenni a külső segítséget. Brüsszel szerint ez is felülvizsgálatra szorul, már csak azért is, mert például Litvánia ebben az esetben kevesebb támogatáshoz jutna felvételét követően, mint amennyit most kap az előcsatlakozási programokból.
Ma a legszegényebb és a leggazdagabb régió közötti különbség 5,8-szeres. Ha 27 tagúra növekszik az unió, akkor ez a mutató már tízszeres lesz. Brüsszel háromféle kategóriába sorolja a tagokat: a jelenlegiek közül 12 jómódú, Spanyolország, Portugália, Görögország, továbbá Málta, Ciprus, Csehország és Szlovénia közepes, szegénynek számít viszont a többi tagjelölt, köztük - éppen csak lemaradva a közepesektől - Magyarország.
A bizottság szerint érdemes volna megvizsgálni, nem lehetne-e még csatlakozásuk előtt fokozatosan nagyobb összeggel támogatni a jelölteket, így egyrészt jobban felkészülhetnek a pénzek fogadására, másrészt nem szembesülnek majd belépésükkor egy nehezen kezelhető összeg elköltésének problémájával.
Gordon Tamás

Gordon Tamás
Gordon Tamás

Ez is érdekelhet