Brüsszeli tudósítónktól:
Franz Fischler, az EU brüsszeli bizottságának agrárügyekért felelős tagja szerint a közös mezőgazdasági politika (CAP) jelenlegi formájában jelentős aránytalanságokat tükröz, az agrárpolitika középpontjában ugyanis a termékek és nem a minőségi előírások állnak. Ezért véleménye szerint egyes tagországok tehetők felelőssé. Fischler azt is kifogásolja, hogy az anyagi támogatásoknak csupán 10 százalékát fordítják vidékfejlesztésre, jóllehet az EU agrárnépességének csaknem a fele félállásban gazdálkodik, és ezért a vidéki körzetekben több munkaalkalmat kellene teremteni. További probléma, hogy az anyagi eszközök 45 százaléka jut a szántóföldi termesztés támogatására, holott a gazdáknak csak töredéke dolgozik ebben az ágazatban, a többség a zöldség- és gyümölcstermesztésben, illetve az állattenyésztésben tevékenykedik.
A csatlakozási tárgyalásokon, mint Fischler elmondta, az év második felében lehet érdemben foglalkozni azokkal a területekkel, amelyeknek viszonylag kevés hatásuk lesz az EU agrárköltségvetésére. Így terítékre kerülhetnek az áruminőségi előírások vagy az állat- és növényegészségügy témája. A közvetlen támogatási rendszert vagy a termelési kvótákat érintő problémák ezzel szemben csak 2002 elején jöhetnek számításba.
Fischler szerint a BSE-fertőzések nyomán támadt fogyasztói bizalmi válság és az ennek következtében kialakult piaci zavar az ellenőrzés hiányával és az előírások figyelmen kívül hagyásával magyarázható. Ezek a problémák ugyancsak az agrárpolitika reformját teszik szükségessé. Egyelőre a válság az EU marhahúsfogyasztásának 30 százalékos visszaesését okozta, igaz, országonként eltérő arányban: Nagy-Britanniában, Svédországban és Finnországban nincs csökkenés. Mivel a tapasztalatok szerint a drasztikus zuhanás a későbbiekben jelentősen mérséklődik, Brüsszel azzal számol, hogy 2001-ben mintegy 10 százalékkal, 750 ezer tonnával csökken a piac felvevőképessége. Ehhez járul még a 300-350 ezer tonnányi nem exportálható marhahús.
Gordon Tamás
