Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az adók csökkentésére mindenképpen szükség van az Egyesült Államokban, mégpedig inkább előbb, mint később, mivel a gazdaság teljesítménye drámai mértékben lelassult és gyakorlatilag megállt a növekedés - jelentette ki tegnap a szenátus költségvetési bizottsága előtt Alan Greenspan, a Fed elnöke. A Bush elnök által szorgalmazott 1600 milliárd dolláros adócsökkentés részleteiről nem nyilvánított véleményt, csak annyit jegyzett meg, hogy megítélése szerint sokkal kedvezőbb, ha a költségvetési többletet az adók mérséklésére használják fel, mint ha a kormányzati kiadások növelésére. A költségvetés többlete - főként a termelékenység növekedése folytán egyre gyorsabban nő, ami lehetővé teszi az adócsökkentést, miközben az államadósság lefaragására is lehetőség nyílik - fejtette ki Greenspan, aki szerint már nem áll fenn az államadósság és adók csökkentése közötti dilemma.
Greenspan legutóbbi szenátusi meghallgatásán tavaly még határozottan kijelentette, hogy az államadósság lefaragását preferálja és csak másodsorban az adócsökkentést - emlékeztetnek az elemzők. A sokakat meglepő fordulat nyomán várhatóan visszaszorulnak a bírálatok az intézkedéscsomag kongresszusi vitájában.
Az inflációs nyomás rendkívül kicsi - jelentette ki tegnap a Fed elnöke, de semmiféle utalást nem tett a nyíltpiaci bizottság (FOMC) január 30-31-ei ülésén várható kamatdöntésre vonatkozóan. Az FOMC január 3-án váratlanul 50 bázisponttal, 6 százalékra mérsékelte az irányadó egynapos kamatot, a döntést akkor azzal indokolta, hogy tovább gyengült a termelés és a kereskedelmi forgalom, csökken a fogyasztói bizalom és a pénzpiacok egyes szegmenseiben feszültségek mutatkoznak, miközben az inflációs nyomás mérsékelt maradt. Az azóta napvilágot látott adatok a gazdasági helyzet további romlását jelzik, miként erre utal az a tegnapi adat is, hogy decemberben 7,4 százalékkal zuhant az ingatlanforgalom a novemberi 5,4 százalékos növekedés után. A bérinflációs nyomás megítélésénél a Fed által nagy figyelemmel kísért egységnyi munkaerőköltség index (ECI) a tavalyi utolsó negyedév során 0,8 százalékkal emelkedett, jóval kisebb mértékkel, mint az 1,1 százalékot váró elemzői konszenzus és kevesebbnek adódott a harmadik negyedévi 0,9 százalékos növekedésnél is.
B. P. A.
