Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A három német tartomány által közzétett előzetes januári inflációs adatok némileg meghaladták a várakozásokat: Bajorországban 2,3, Észak-Rajna-Vesztfáliában 2,4, Szászországban pedig 2,5 százalék volt a 12 havi infláció, szemben a Reuters 2,1-2,2 százalékos elemzői konszenzusaival. Decemberhez képest 0,5-0,5, illetve 0,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a három tartományban, főként az energiahordozók, valamint az élelmiszerek átlagnál nagyobb mértékű drágulása következményeként.
A szövetségi statisztikai hivatal hat tartomány adatai alapján adja meg előzetes árindexét, de a most közzétett értékek alapján már szinte biztosra vehető, hogy nem megalapozott az áremelkedési ütem lassulását feltételező elemzői konszenzus, amely a 12 havi inflációra 2,1 százalékot vár a decemberi 2,2 százalék után. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a decemberi csökkenés ellenére valószínűleg az eurózóna egészében sem várható az infláció gyors mérséklődése. Így a közeli kamatcsökkentéssel kapcsolatos remények is szertefoszlani látszanak, ami nem kímélte az euró árfolyamát: az euró/dollár tegnap 0,92 közelébe esett, amihez az is hozzájárult, hogy az ECB vezetői gyakorlatilag kizárták a monetáris enyhítés lehetőségét.
Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke a német Börsen-Zeitung gazdasági lapban megjelent interjújában rámutatott: elégedetlenségre ad okot, hogy miközben általában enyhül az infláció, a térség egyes államaiban ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg, és a bértárgyalások kimeneteléből fakadó esetleges kedvezőtlen másodlagos hatásokra is számítani kell. Egyúttal nyilvánvalóvá tette, hogy az ECB-nek egyelőre nem kell követnie a Fed lépéseit és túl korai lenne a kamatcsökkentés. Wim Duisenberg, az ECB elnöke ezzel azonos értelmű nyilatkozatot tett, emellett közölte, hogy a monetáris politika legfontosabb feladata az árstabilitás biztosítása. Otmar Issing, a bank vezető közgazdásza egy finn lapnak úgy nyilatkozott, hogy a növekedési kilátások rosszabbak a korábban vártnál, de az inflációs tendenciák kedvezőbbek az ECB decemberben közzétett, 1,8-2,8 százalékos idei előrejelzésénél, de egyelőre nem lenne megalapozott új helyzetértékelést adni. A nyilatkozatok nyomán a közeli lejáratra szóló határidős kamatkontraktusok árfolyama számottevően esett, ami a Reuters által idézett elemző szerint arra utal, hogy a piaci szereplők a korábban márciusig várt kamatvágás helyett egyre inkább csak a második negyedév végére teszik az enyhítés legvalószínűbb időpontját.
B. P. A.
