Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Reinoldijus Sarkinas az első litván jegybanki kormányzó lesz, aki kitöltötte mandátumát - az 1991. évi függetlenné válástól 1996-ig öten váltották egymást - és egyben az első olyan, aki második periódusra is megbízatást kapott. A litván parlament tegnap hagyta jóvá az 54 éves jegybankár újbóli megbízatását; a szavazás után Sarkinas közölte: a következő időszakban az lesz a jegybank legfontosabb feladata, hogy zökkenőmentesen lebonyolítsa az árfolyamrendszer átalakítását. A litas árfolyama 1994 óta a dollárhoz van rögzítve 4:1 arányban, de 2002 januárjától az euróhoz akarják kötni. Lehet, hogy ez nem pont január elsején, hanem egy hónappal később fog megtörténni - idézte a Reuters Sarkinast -, mert addigra várhatóan csillapodik az euró mint készpénz bevezetésének lélektani hatása. A változás azonban csak akkor mehet végbe - hangsúlyozta a jegybank vezetője -, ha törvény garantálja, hogy közben a litast nem értékelik le és az adott időpontban érvényes árfolyamon lesz újrarögzítve. Az elemzők szerint ennek a követelésnek a teljesítése megnyugtathatja a litas értékvesztésétől tartó piacokat.
Az euróhoz való rögzítést általában helyeslik az elemzők, egyrészt mert Litvánia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, másrészt mert már ma is elég nagy kereskedelmi forgalmat bonyolít le az EU-val: tavaly az első 11 hónapban a litván export 48 százaléka irányult az EU-ba. Az exportágazatok növekvő versenyképességéről tanúskodik - állapítja meg az IMF éves jelentése -, hogy tavaly a GDP 6,9 százalékára szorították a folyó fizetési mérleg hiányát az egy évvel korábbi 11,2 százalékról. A Valutaalap egyébként is elégedett a litván gazdaság talpra állítása terén elért eredményekkel: tavaly 2,3 százalékkal bővült a gazdaság az 1999. évi 42, százalékos zsugorodás után, miközben az infláció 0,8 százalékról csupán 1 százalékra nőtt. Az IMF tavaly beleegyezett, hogy a litván költségvetési hiány/GDP arány 3,3 százalék legyen a márciusban elfogadott programban szereplő 2,8 százalék helyett, az idén azonban 1,4 százalékra kellene leszorítani. 1999-ben - a litván gazdaságot súlyosan érintő 1998. évi orosz válság után - még a GDP 8,5 százalékára rúgott a deficit. Az IMF elismerte a privatizálásra váró áram-, illetve gáztársaságok átalakításában elért eredményeket, következő feladatokként pedig az adórendszer egyszerűsítését, a csődtörvény módosítását, a munkaerő-piaci, illetve a tulajdonszerzéssel kapcsolatos szabályozások felülvizsgálatát jelölte meg.
(NAPI)
