Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Fed nyíltpiaci bizottsága tegnap 50 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az irányadó szövetségi alapkamatot, több mint két év óta először döntve a monetáris politika enyhítése mellett. A FOMC utoljára december 19-én ült össze, s akkor még - sok elemző várakozásával ellentétben - nem határozta el magát a mérséklésre, de az ülés után kiadott közleményben világossá tette ez irányú szándékát, hivatkozva az USA gazdaságának gyengülésére. Az elemzők akkor arra számítottak, hogy a FOMC január 30-31-i ülésén jön el a kamatcsökkentés ideje.
A Fed elszántságát mutatja, hogy kormányzótanácsa az egyébként szimbolikus jelentőségűnek tartott diszkontkamatot is mérsékelte - 25 bázisponttal, 5,75 százalékra - és közleményében adta tudtul, hogy kész a diszkontkamat további 25 bázispontos mérséklésére, ha a Federal Reserve bankjai ezt igénylik.
A Fed azzal indokolta a váratlan döntést, hogy az Egyesült Államokban tovább gyengült a termelés és a kereskedelmi forgalom, csökken a fogyasztói bizalom, a pénzpiacok egyes szegmenseiben feszültségek mutatkoznak, a magas energiaárak pedig elszívják a háztartások és a vállalatok vásárlóerejét. A közlemény ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az inflációs nyomás visszafogott maradt és nem sok jel utal arra, hogy hosszabb távon szertefoszlanának azok az előnyök, melyeket a technológiai változások eredményeztek a termelékenység szempontjából.
A FOMC utoljára 1998 novemberében vitte lejjebb a kamatokat, miután előtte két hónappal - az orosz pénzügyi válság, illetve az LTCM fedezeti alap globális pénzügyi összeomlással fenyegető krízise miatt - a mostanihoz hasonlóan, ugyancsak műsoron kívül csökkentette azokat. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők szerint a mostani döntés - amelyhez a végső lökést a vészes zsugorodást tükröző decemberi beszerzési menedzserindex adhatta meg - növeli annak valószínűségét, hogy az Európai Központi Bank (ECB) is kamatot mérsékel a közeljövőben. Felhívják a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az amúgy is gyengülő dollár miatt a Fed sem csökkenthet nyakló nélkül, s a mostani húzás egy-két napon túli hatása elég bizonytalan. A rövid távú hatás mindenesetre látványos volt: a hír bejelentése után rakétaként kilőttek a New York-i indexek, az egy nappal korábban még zuhanó Nasdaq soha nem látott mértékben, napon belül 11,4 százalékkal emelkedett.
Sz. M.
A Fed azzal indokolta a váratlan döntést, hogy az Egyesült Államokban tovább gyengült a termelés és a kereskedelmi forgalom, csökken a fogyasztói bizalom, a pénzpiacok egyes szegmenseiben feszültségek mutatkoznak, a magas energiaárak pedig elszívják a háztartások és a vállalatok vásárlóerejét. A közlemény ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az inflációs nyomás visszafogott maradt és nem sok jel utal arra, hogy hosszabb távon szertefoszlanának azok az előnyök, melyeket a technológiai változások eredményeztek a termelékenység szempontjából.
A FOMC utoljára 1998 novemberében vitte lejjebb a kamatokat, miután előtte két hónappal - az orosz pénzügyi válság, illetve az LTCM fedezeti alap globális pénzügyi összeomlással fenyegető krízise miatt - a mostanihoz hasonlóan, ugyancsak műsoron kívül csökkentette azokat. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők szerint a mostani döntés - amelyhez a végső lökést a vészes zsugorodást tükröző decemberi beszerzési menedzserindex adhatta meg - növeli annak valószínűségét, hogy az Európai Központi Bank (ECB) is kamatot mérsékel a közeljövőben. Felhívják a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az amúgy is gyengülő dollár miatt a Fed sem csökkenthet nyakló nélkül. A rövid távú hatás mindenesetre látványos volt: a hír bejelentése után rakétaként kilőttek a New York-i indexek, az egy nappal korábban még zuhanó Nasdaq soha nem látott mértékben, napon belül 12 százalékkal emelkedett.
Sz. M.
