Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A görög jegybank monetáris tanácsa tegnap azonnali hatállyal újabb 100 bázisponttal, 4,75 százalékra csökkentette az irányadó egyhetes repokamatot, amely így megegyezik az Európai Központi Bank (ECB) irányadó kéthetes repokamatával.
A jegybank egyúttal 75 bázisponttal, 5,75 százalékra mérsékelte a lombardkamatot, valamint szintén 100 bázisponttal, 3,75 százalékra az egynapos betéti kamatot. Ezek most már szintén megegyeznek az ECB megfelelő kamataival, és ezzel elhárult az utolsó akadály is a görög eurócsatlakozás előtt. Az Európai Unió 1999 januárjában még elutasította, idén júniusban azonban már jóváhagyta Görögország eurócsatlakozási kérelmét, miután Athén teljesítette a maastrichti konvergencia-kritériumokat.
Az euró január elsejével Európa legrégebbi pénzét, a drachmát váltja fel az ERM2 rendszerben korábban rögzített 340,75 drachma/euró árfolyamon. Ezt követően az összes devizaművelet euróban történik, a drachma - mint a Bloomberg emlékeztet - 2002. február 28-ig párhuzamosan törvényes fizetőeszköz marad, ezután a bankjegyeket további tíz, az érméket pedig két évig lehet euróra átváltani. Az euró 2002-ben válik kizárólagos fizetőeszközzé az eurózónában, a görög jegybank szerint az egyéves átmeneti időszak elegendő lesz a teljes körű és zökkenőmentes átállásra.
Az eurócsatlakozásra való felkészülés során a jegybank idén kilencszer, összesen 700 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, de az utolsó 400 bázispontos csökkentést az eurózóna átlagát jóval meghaladó gazdasági növekedés - a következő években is 5 százalék körüli ütemre számít a hivatalos előrejelzés - és a pénzmennyiség bővülésének gyorsulása miatti inflációs nyomás elfojtása érdekében a bank csak decemberben hajtotta végre. A 12 havi infláció, amely öt éve még 8,9 százalék volt, novemberben 4,2 százalékon állt. Ez jóval meghaladja ugyan az eurózóna 2,9 százalékos átlagát, de a görög jegybank várakozása szerint 2001 első felében 3 százalékra, második felében már az alá mérséklődik, amihez azonban a versenyképesség fokozása érdekében még fel kell pörgetni a szerkezeti reformok ütemét.
A legnagyobb kihívást, mint a Reuters írja, várhatóan a távközlési piac megnyitása, az energiaszektor deregulációja, a nagy állami vállalatok privatizálása, valamint a túlterhelt nyugdíjrendszer reformja jelenti.
B. P. A.
