Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ECB kormányzótanácsának idei utolsó ülésén változatlanul hagyta az eurózóna irányadó kamatait; a marginális hitelkamat 5,75, a betéti kamat 3,75, az irányadó kéthetes repokamat minimuma pedig 4,75 százalék maradt. Az elemzők egyöntetűen erre számítottak, a tekintetben azonban nem voltak egy véleményen, hogy a bank változtat-e az M3 pénzmennyiségi mutató éves növekedésére vonatkozó célkitűzésén. Ernst Welteke, aki a Bundesbankot képviseli a kormányzótanácsban, korábban arra utalt, hogy megfontolandó a 4,5 százalékos referenciaérték 5 százalékra emelése, miután a tényleges érték az euró bevezetése óta eddig minden hónapban meghaladta azt.
Wim Duisenberg, az ECB elnöke sajtóértekezletén kifejtette, hogy az M3 bővülése az utóbbi néhány hónapban már kissé lassult, de a magánszektor erősen növekvő hitelezése némi kockázatot jelenthet.
Duisenberg szerint még fennáll az inflációs nyomás növekedésének veszélye is és óvatosságra intett az olajár alakulását illetően, amelynek csak fokozatos mérséklődésére lehet számítani. Mindazonáltal az eurózóna gazdasága az érezhető lassulás ellenére is erőteljesen növekszik - vélte a bankelnök -, a következő két évben 3 százalék körüli ütem várható. Duisenberg elégedetten szólt az euró erősödéséről; az irányváltás szerinte igazolta a bank várakozásait.
A Dow Jones által idézett elemzők egy része szerint az M3 bővülésére vonatkozó referenciaérték 5 százalékra való emelése összhangban lenne az eurózóna gazdaságának növekedési ütemével, fellendítené a beruházási hajlandóságot, csökkentené az USA és a térség közötti különbséget, és egyúttal jelezné, hogy az ECB elismeri a kormányoknak a szerkezeti reformok terén elért eredményeit. Mások viszont úgy látják, hogy a referenciaérték emelése rossz jelzés volna egy olyan az időszakban, amikor a 12 havi infláció már jó ideje a meghirdetett 2 százalékos plafon fölött van, mert azt az érzetet keltené, hogy a bank már inkább hajlik a kamatcsökkentésre.
B. P. A.
