Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legkényesebb területen, a tagországokra jutó szavazati súlyok újraosztásában csak kisebb módosításokat hajtottak végre. Itt fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország - között, amelyek 29 szavazattal rendelkeznek majd a miniszteri tanácsban. A három másik fő reformterületen, a bizottság létszámát és összetételét, a minősített szavazattöbbséggel hozandó döntések körének kiterjesztését, valamint a megerősített együttműködést illetően a csúcsértekezleten előzőleg kibontakozott kompromisszumoknak megfelelő szintén megszülettek a megállapodások.
Az Európai Bizottságban minden tagállamnak egy tagja lesz mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et. Ekkor - később meghatározandó mértékben - csökkenteni fogják a testület létszámát, egyidejűleg tagországok teljes egyenjogúságán alapuló rotációs rendszert vezetnek be. A bizottság elnökét, akit jelenleg a kormányok konszenzus alapján jelölnek ki, minősített szavazattöbbséggel választani fogják, hatásköreit pedig megerősítik.
A nizzai szerződés értelmében 35 területen térnek át az egyhangúság helyett minősített szavazattöbbséggel történő döntéshozatalra, bár a legproblematikusabbnak számító öt kérdésben csak részleges eredményt lehet elkönyvelni.
A francia államfő Jacques Chirac által tartott, a nizzai csúcsot záró hétfő hajnali sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy a szerződést mielőbb aláírják, ratifikálásának folyamata pedig másfél éven belül lezajlik. Ez lehetővé tenné, hogy az EU megtartsa azt az ígéretét, amely szerint 2003. január 1-jétől készen áll új tagállamok befogadására. Az elnök megerősítette, hogy az unió tartani kívánja magát ehhez az ígéretéhez.
