Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Unióban 1967 és 1997 között, azaz harminc év alatt 30 százalékkal csökkent a mezőgazdasági munkaerő - derül ki az EU statisztikai hivatalának elemzéséből. A jelentés a részben már ismert trendeket erősíti meg az országokra lebontott adatok segítségével, Portugáliában például a felével, míg Hollandiában csak 11, Dániában pedig 12 százalékkal csökkent az agrárnépesség.
1997-ben az agrármunkaerő negyede élt Olaszországban, míg Spanyolországban 15,6, Franciaországban 13,6, Németországban 9,4, Görögországban 8,5, Portugáliában pedig 7,4 százaléka. Továbbra is dominálnak a családi gazdaságok, amelyek csak csekély mértékben alkalmaznak külső munkaerőt: a mezőgazdasági üzemek 80 százaléka családi gazdaság, ezen belül Finnországban 95, Írországban 93 és Ausztriában 90 százalék, míg Dániában csak 60, Nagy-Britanniában pedig 62 százalék, vagyis ebben a két országban nyertek teret a leginkább az alkalmazottakat foglalkoztató nagyüzemek.
Az idénymunkások alkalmazásának átlagos aránya 10 százalék, ezen belül Spanyolországban a legmagasabb (17 százalék).
Az agrárnépesség átlagéletkora meglehetősen magas: az 55 évnél idősebbek átlagos aránya 40 százalék. Portugáliában több mint 50 százalék, de Olaszországban és Görögországban is 45 százalék van e kor fölött. Franciaországban, Hollandiában és Finnországban azonban csupán a munkaerő negyede töltötte be ezt a kort, Ausztriában pedig csak 20 százaléka.
A közös mezőgazdasági politika keretében módosult az állattartás szerkezete. Az 1984-ben bevezetett tejkvóta következményeként negyedével csökkentették a fejős tehenek számát, az erre szakosodott üzemek száma azonban nem változott. A bortermelés strukturális változásának eredményeként egyre többen álltak át a minőségi borok termelésére: 39-ről 50 százalékra emelkedett az ilyen szőlészetek aránya. Franciaországban 59, Spanyolországban 58 és Portugáliában 54 százalék az arány.
Gordon Tamás
