A cseh parlament alsóháza a várakozásoknak megfelelően felülbírálta Václav Havel vétóját, amellyel az államfő meg kívánta akadályozni a cseh jegybanktörvény módosítását. A kisebbségben kormányzó szociáldemokraták és a legnagyobb ellenzéki párt, a Václav Klaus vezette Polgári Demokrata Párt (ODS) által támogatott módosítást az EU-csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció jegyében hirdették meg, de a kész változat ezen túlmenően is csorbítja a cseh jegybank kivételes függetlenségét, illetve az államfő jogkörét. A jelenleg hatályos törvény értelmében az államfő egymaga választja és nevezi ki a jegybank hétfős igazgatóságának tagjait - beleértve a kormányzót -, és a kormány ellenjegyzi azt. A módosítás után ez lényegében fordítva történne. Az új előírások szerint a jegybank működési költségvetését a parlamentnek is jóvá kell hagynia, s a banknak egyet kell értenie a kormány inflációs célkitűzésével. Ez utóbbi rendelkezéseket más nemzetközi intézményekkel együtt az EU is bírálta legutóbbi országjelentésében.
A jegybank által folytatott monetáris politika fő célja az új törvény értelmében az árstabilitás, míg az eddigi politika az árfolyam-stabilitásra összpontosított. Az árstabilitás középpontba állítása összhangban van az EU alapelveivel, ám ellentétben áll a cseh alkotmánnyal. Emiatt pedig most sem kerülhet nyugvópontra a törvény - amely egyébként január elsején életbe lép -, mivel Havel, valamint a törvényhozás egyes tagjai már kilátásba helyezték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak. Bonyolítja a helyzetet, hogy a legutóbbi szenátusi választások óta a kormánypárt és az ODS nem rendelkezik a felsőházban az alkotmánymódosításhoz szükséges háromötödös többséggel.
A jegybanktörvényt sokan a kormány, Klaus és Havel közti ütésváltások részeként értékelik, bár Klaus a jegybank ellen is csatázik, mert azt teszi felelőssé az ő kormányfői bukásához vezető recesszióért. Havel november végén - tehát még biztosan az új törvény életbelépése előtt - hat évre kinevezte jegybanki kormányzónak az addigi kormányzóhelyettest, Zdenek Túmát, a kormányfő heves tiltakozása ellenére. Milos Zeman nem is jegyezte ellen a döntést és fel akarja kérni az alkotmánybíróságot: a jövőre nézve tisztázza a jegybankkal kapcsolatos szerepeket. Túma tegnap a Lidové Novinynak adott interjújában kijelentette: fontolóra veszi lemondását, ha az alkotmánybíróság úgy dönt, hogy kinevezéséhez szükség van a miniszterelnök ellenjegyzésére.
Sz. M.
