Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Unió külügyminiszterei megvitatták a brüsszeli bizottság által javasolt bővítési stratégiát, és rögzítették, hogy az unió 2002 végétől készen áll az új tagok felvételére. A csütörtökön kezdődő nizzai csúcs záróközelményét előkészítő dokumentumból azonban kimarad a bizottság javaslata arról, hogy a legfelkészültebbekkel már 2002-ben mód nyílik a csatlakozási tárgyalások lezárására. Ugyanakkor a tizenötök elfogadták a bizottság menetrendjét a hátralévő, bonyolultabb fejezetek, mint például a mezőgazdaság, környezetvédelem, regionális politika tárgyalásának menetrendjéről, az úgynevezett „útmutatóról”. Mi több, kilátásba helyezték, hogy a hat hónapos tárgyalási szakaszok végére lehetőség szerint az EU érdemben rendezi a derogációs, átmeneti könnyítésekre vonatkozó kérelmeket.
A külügyminiszterek megállapodtak a Törökországnak felkínált csatlakozási partnerségi programról is. Görögország korábban ezt feltételekhez kötötte: egyértelmű elkötelezettséget várt Ankarától a ciprusi és az égei-tengeri vitás kérdések politikai megoldásában, az utolsó pillanatban azonban visszakozott, és jelenleg beéri a tavaly Helsinkiben megfogalmazottakkal, tehát ezeket rövid-, illetve középtávon várják el. Ez azt jelenti, hogy januártól elvileg Törökország előtt is megnyílnak az együttműködési programok. Mindazonáltal a csatlakozási tárgyalások kezdete továbbra is homályban van.
Günter Verheugen, a bizottság bővítésért felelős tagja cáfolta, hogy az idei országjelentésben Lengyelország politikai okokból kapott jó bizonyítványt, ahogy azt a német sajtó írta. Mint mondotta, Varsó valóban megfelel a piacgazdaság követelményeinek.
Gordon Tamás
