Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A német GDP valószínűleg több mint 0,5 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, éves összehasonlításban pedig 3,5 százalék körüli lehetett a növekedés - írta havi jelentésében a Bundesbank. A második negyedévben 1,1 százalékkal, illetve 3,6 százalékkal bővült a német gazdaság a jegybank számításai szerint; a szövetségi statisztikai hivatal a második negyedévre év/év alapon 3,1 százalékos növekedésről adott számot, a harmadik negyedévi adatokat november 28-án teszi közzé.
A fő mutatók alapján kedvezőek a német gazdaság kilátásai az elkövetkező időszakban, annak ellenére, hogy az év második felében az éves GDP-növekedés nem lesz olyan magas, mint korábban - állapította meg a Bundesbank.
Ez részben a tavalyi magas bázis, részben a kevesebb munkanap és legfőképp a magas olajárak számlájára írható. A drága olaj fogta vissza a belföldi fogyasztói keresletet is, hiszen a növekvő importárak mérsékelték a belföldi reáljövedelmeket. A gazdasági növekedés továbbra is elsősorban az exportra támaszkodott; a kivitelt az általános világgazdasági fellendülés és a német termékek versenyképessége mellett elősegítette az olajexportáló országok megnövekedett vásárlóereje is. Az euró gyengélkedése átmenetileg ugyancsak előnyt jelentett e téren, ez azonban visszájára is fordulhat - figyelmeztet a német jegybank. Az exportelőnyök nem tudják ellensúlyozni azokat a károkat, amelyeket a befektetők bizalmának elvesztése okozhat az eurózónában eszközölt befektetések és a tőkebeáramlás terén.
A Bundesbank arra számít, hogy a szövetségi költségvetés hiánya az idén kevesebb lesz a hivatalosan jelzett 25,5 milliárd eurónál, mert az adóbevételek nagyobbak, a munkaerő-piaci költségek kisebbek lettek a vártnál. A deficit/GDP arány alacsonyabb lesz a tavalyi 1,4 százaléknál. A javulás még úgy is számottevő, hogy nem veszik figyelembe a UMTS-koncessziók értékesítéséből származó 51 milliárd eurót; ha azt is költségvetési bevételként kezelnék - amit egyébként az eurózóna szabályai szerint nem lehet megtenni -, akkor az idén 1,5 százalékos GDP-arányos többlettel zárna a költségvetés. Jövőre viszont a GDP 1,5 százalékára nőhet a költségvetési deficit, mert az adóreform 23 milliárd eurót elvisz a bevételekből.
Az inflációt illetően a jelentés kifejti, hogy mind ez ideig a magas olajárak ellenére mérsékelten nőtt a fogyasztói árindex, de a következőkben sok függ attól, hogyan tükröződik majd a bérmegállapodásokban az importárak emelkedése. A legfrissebb részleges adatok azt mutatják, hogy novemberben lényegében alig nőttek az árak októberhez képest: Bajorországban 0,3 százalék, Hessenben és Baden-Württembergben 0,2-0,2 százalék volt a havi növekedés. Elemzők azt várják, hogy az országos éves infláció az októberivel megegyezően 2,4 százalék lesz.
Sz. M.
