Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Unió soros elnökségét januárban Franciaországtól átvevő Svédország szerint az EU brüsszeli bizottsága túlságosan is fékezi az arra irányuló stockholmi törekvéseket, hogy 2001 első felében jelentős előrehaladást érjenek el a csatlakozási tárgyalásokon. Brüsszel stratégiai javaslataiban - amelyeket a decemberi nizzai csúcsnak kell megerősítenie - az szerepel, hogy a komoly anyagi terhekkel járó fejezeteket csak 2002 első felében tárgyalják, elég időt hagyva a tizenötöknek közös álláspontjuk kialakítására. A két legsúlyosabb anyagi teherrel járó fejezet a mezőgazdaság és a regionális politika, amelyet a bizottság 2002 előtt egyik tagjelölttel sem kíván megtárgyalni. Stockholm szerint a bizottság javaslata sérti a tagjelöltek közötti differenciálás elvét, amelyről a tavalyi helsinki csúcson állapodtak meg.
Spanyolország, amely 2002 első felében Belgiumtól veszi át az elnökséget, nem ért egyet azzal, hogy a bizottság a tagállamok nevében elkötelezi magát a kulcsfontosságú fejezetek néhány hónap alatt történő lezárása mellett. Madrid szerint a menetrend irreális és igen nehezen tartható, ha a két fejezetet a végére hagyják. Kiszivárgott értesülések szerint Spanyolország úgy véli, hogy a bizottság - és itt a bővítésért felelős német Günter Verheugenra céloznak - Németország érzékenységére volt tekintettel, amikor úgy döntött, hogy a munkaerő szabad mozgásának fejezetét már jövőre napirendre tűzik, és nem terhelik az olcsó közép-európai munkavállalók problémájával a 2002-es választásokat. Brüsszeli diplomaták ugyanakkor úgy látják, hogy Madrid ellenkezése a strukturális és kohéziós alapokkal függ össze. A tagállamok közötti különbségek közelítésére szolgáló alapokból Spanyolország részesedése a legnagyobb, de az EU bővítésével elesne a támogatások egy részétől. Éppen ezért el akarja kerülni, hogy a támogatási politikáról éppen az ő elnöksége alatt tárgyaljanak, amikor kevésbé érvényesítheti saját érdekeit, hiszen a közös álláspont kialakításában konstruktív szerepet várnak tőle.
A külügyminiszterek áttekintették az EU intézményi reformjaival foglalkozó kormányközi konferencia eddigi menetét. A brüsszeli bizottság összetételéről, illetve a miniszteri tanácson belüli szavazati arányokról mindeddig nem közelednek az álláspontok. A kisebb tagállamok nem hajlandók feladni az egy ország - egy bizottsági tag elvet, és csak 2005 és 2010 között, az új tagok számának függvényében vizsgálnák felül ezt a megoldást. A nagyobbak csökkentenék a bizottsági tagok számát, és rotációban töltenék be a posztokat, így biztosítva, hogy minden tagország sorra kerüljön. A tagállamok bírálják a soros elnökséget adó francia kormányt, amiért nem ad pontos képet a konferencia menetéről.
Gordon Tamás
Gordon Tamás