A világgazdaság általános kilátásai kedvezőek: az infláció visszafogott marad és folytatódik a gazdasági fellendülés - állapítja meg az OECD féléves jelentése, amelyet a tervezettnél egy nappal hamarabb, tegnap hoztak nyilvánosságra, miután a párizsi Le Monde már részleteket közölt belőle. A legnagyobb bizonytalansági tényező az olajárak alakulása - szögezi le a jelentés, amelynek készítői előrejelzéseikben 2001 közepéig hordónként 30 dolláros, 2002 második felére pedig 27 dolláros olajárral kalkuláltak. Ez azonban könnyen felborulhat - figyelmeztet az OECD - a közel-keleti helyzet változása, az esetleges finomítási gondok vagy egy különösen hideg tél miatt.
Ha az olajár ismét eléri idei 38,50-es csúcsát, és 2002 végéig ott is marad, az a szervezet országaiban 0,25-0,4 százalékponttal csökkenti a bruttó hazai termék (GDP) növekedését az időszak végére.
A meghatározó térségekben így is lefékeződést prognosztizál a jelentés: az USA-ban jövőre 3,5 százalékra, 2002-ben 3,25 százalékra lassul az idei évre még 5,25 százalékosra becsült GDP-növekedés, az Európai Unióban pedig idén 3,5, jövőre 3 százalékos bővülés várható. A 11 tagú eurózóna esetében jövőre 3,1 százalékos, egy évvel később 2,8 százalékos GDP-növekedést jeleznek előre; az Európai Központi Banknak (ECB) újabb 50 bázispontos kamatemelésre kellene rászánnia magát - mondja a jelentés -, ha nem akarja, hogy az infláció tartósan 2 százalék fölött maradjon. Az USA-ban is kamatemelést valószínűsít az OECD - az előrejelzésnél 7 százalékos kamattal számoltak a mostani 6,5 százalék helyett -, tekintettel az inflációs kilátásokra, illetve a kapacitáshiányra. A szervezet figyelmezteti a majdani kormányzatot: álljon ellen a kísértésnek, hogy elköltse a hatalmas költségvetési többletet, mert csak tovább fűtené a gazdaságot. Lehetségesnek tartják az újabb monetáris szigorítást Nagy-Britanniában is abban az esetben, ha a belföldi kereslet nem mérséklődik kielégítő mértékben, vagy ha a font érezhetően meggyengül. A brit GDP-növekedést jövőre 2,6 százalékosra, azt követően 2,3 százalékosra teszik az idei 3 százalék után.
Németország kilátásait összességében kedvezően ítélik meg, bár az idei 3 százalékos GDP-növekedés jövőre 2,7 százalékra, 2002-ben 2,5 százalékra lassul. 2001-től már érezhetőek lesznek az adóreform hatásai - emlékeztet az OECD -, ami jót tesz a fellendülésnek, de magasabb költségvetési deficitet eredményezhet a bevételek csökkenése miatt. Az eurózóna másik motorjának számító Franciaországban idén 3,3 százalékos, jövőre 2,9 százalékos, 2002-ben 2,5 százalékos GDP-növekedést várnak, 0,9 százalékos, 1,7 százalékos, illetve 2,3 százalékos infláció mellett. A legtöbb bizonytalanság talán Japán megítélésében mutatkozik, ahol az idei 1,9 százalék után jövőre 2,3, 2002-ben 2 százalékos bővülést tartanak lehetségesnek az OECD szakértői, hozzátéve, hogy a fiskális intézkedésektől függő növekedés ingadozó marad.
A közép-európai OECD-tagok közül Csehország esetében az OECD a költségvetési politika szigorítására szólítja fel a kormányt. Prágának a kereslet ösztönzése helyett a strukturális reformok megerősítésére kellene összpontosítania - figyelmeztet a szervezet, amely az idei 2,5 százalék után jövőre 3,3, 2002-re 3,2 százalékos GDP-növekedést vetít előre. Lengyelországban a legégetőbb probléma továbbra is a jelenleg a GDP 7,2 százalékára rúgó folyófizetésimérleg-hiány kezelése marad, az idén októberben 9,9 százalékos 12 havi inflációt viszont valószínűleg a jövő év végére le lehet szorítani a jegybank által megcélzott 6-8 százalékos sávba. Az idei 5,1 százalékos lengyel GDP-növekedés jövőre 4,9 százalék, 2002-ben 5 százalék lehet.
(NAPI)
