Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Számvevőszék 1999-es jelentése szerint a brüsszeli bizottság által tavaly ősszel elhatározott reformok a helyes irányba tett lépéseknek tekinthetők, bár ennek a tavalyi költségvetési évben érthető módon még kevés jelét lehetett látni. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az EU csaknem 87 milliárd eurós költségvetésének túlnyomó részét kitevő közös agrárpolitika és a strukturális alapok napi adminisztrálását a tagállamok végzik, és e források felhasználásának ellenőrzése számos területen még mindig erősen kifogásolható. A jelentés felszólítja a bizottságot, hogy minden eszközzel gyakoroljon nyomást a tagországokra a helyzet javítása érdekében. Feltűnő, hogy a tapasztalt rendellenességek nyomán csak kisszámú ügyészi vizsgálatra kerül sor, az EU saját, független nyomozószervét, az OLAF-ot is csak néhány, szándékos csalásra utaló esetben kellett bevonni. A források meg nem felelő kezelése nem a szándékos visszaélések következménye, hanem a tagországok ellenőrző mechanizmusának gyengeségéé. Így például olyankor is támogatásokat juttattak bizonyos állami szerveknek, amikor azok nem tettek eleget a feltételeknek. Arra is gyakori a példa, hogy hanyagság miatt a jogos összegnél többet fizettek ki agrártámogatásra. A jelentés egyébként megállapítja, hogy a tagállamok közül csupán egyetlenegy ratifikálta a közösség anyagi érdekeinek védelméről szóló 1995-ös egyezményt és az ezzel párhuzamosan aláírt, a korrupció elleni küzdelem jegyzőkönyvet.
A számvevőszék ismét megvizsgálta a korábban bírált visszásságokat, hogy kiderítse, történt-e javulás. Továbbra is lehangoló, hogy alig hoztak intézkedéseket az áfavisszaélések leleplezésére. A jelentés bírálja az infrastruktúra fejlesztését szolgáló TEN programot, ezen belül a hírközlési projekteket, mivel a döntéshozatal túlságosan hosszadalmas, ami egy stratégiai jelentőségű, innovációs ágazatnál megengedhetetlen, arról nem is beszélve, hogy a TEN-re érvényes alapelvek nem alkalmazhatóak erre a szektorra.
Gordon Tamás
