Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Széles körű gazdasági reformokat, fegyelmezett monetáris politikát és az Európai Unióhoz való közeledést ígért programjában Rolandas Paksas, a múlt héten hivatalba lépett litván kormányfő; a tervezetet tegnap hagyta jóvá a vilniusi parlament. A dokumentum szerint mielőbb 2-3 százalékra kell leszorítani a költségvetési deficit/GDP arányt, majd évente lejjebb kell vinni, míg egyensúlyba nem kerül a büdzsé.
Továbbra is fenn kívánják tartani a valutatanácsi rendszert, és a kormány kész együttműködni a jegybankkal a jövőre tervezett átállásban, amikor a dollár helyett az euróhoz kötik a litas árfolyamát. Mindazonáltal Paksas szerint ennek időpontját az euró erősödésétől kellene függővé tenni, a statisztikáknak pedig igazolniuk kell, hogy Litvánia kereskedelmi forgalmának zöme az eurózónához kapcsolódik.
A kormány a jelenlegi 29-ről fokozatosan 24 százalékra kívánja csökkenteni a jövedelemadót, a 24 százalékos társasági adót pedig osztalékadóval váltaná fel. Emellett folytatják a közüzemi vállalatok szerkezetátalakítását, majd privatizálását, és felszámolják a vállalatok és a külföldiek ingatlanszerzésének alkotmányos korlátait.
Jonas Lionginas pénzügyminiszter első nyilatkozatában közölte, hogy jövőre a GDP 1,7 százaléka alá fogják szorítani a költségvetés hiányát. Lionginas tavaly közel fél évig volt miniszter Paksas akkori kormányában, de a kormányfővel együtt lemondott a Mazeikiu Nafta, az állami olajvállalat vitatott privatizációja miatt, melyet a többség az államfő támogatásával erőltetett át emlékeztetett a Bloomberg.
A litván GDP 1998-ban 5,1 százalékkal emelkedett, majd az orosz pénzügyi válság következtében tavaly 4,2 százalékot zuhant. Az idei előzetes adatok szerint az első kilenc hónapban 2,2 százalékkal bővült a GDP. Lionginas jövőre 2,5 százalékos növekedéssel számol az előző kormány 3,5 százalékos tervével szemben közölte a Reuters.
(NAPI)
