Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Holnap látnak napvilágot az Európai Unió brüsszeli bizottságának országjelentései, amelyek felmérik, mennyit haladt előre az idén a tagsági feltételek teljesítésében az a 13 ország, amely szeretne az unió tagjaivá válni. A Reuters brüsszeli információk, elemzői és politikusi vélemények alapján arra a következtetésre jutott, hogy az összkép kedvezőbb a tavalyinál: Magyarország, Szlovénia és Észtország a gazdasági feltételeknek máris megfelel, mások így Lengyelország közel állnak hozzá. Brüsszeli tisztségviselők szerint a bizottság felvázolja az élenjáró jelöltek feladatait a következő két évre, végére hagyva az olyan kényes kérdéseket, mint a mezőgazdaság, illetve a munkaerő szabad áramlása.
(Folytatás a 2. oldalon)
(Folytatás az 1. oldalról)
A kétéves program egyúttal azt is jelenti, hogy leghamarabb 2002 végére fejeződhetnek be a csatlakozási tárgyalások, határozott utalás azonban sem erre, sem az első tagok felvételének várható időpontjára nézve nem szerepel a dokumentumokban. A hírügynökség forrásai szerint még a decemberi nizzai EU-csúcson sem születik döntés, s legjobb esetben 2001 közepe táján határoznak a bővítés dátumáról.
Az országjelentések a vezető csoportnál már nem a jogharmonizációt kérik számon e téren jelentős előrelépést tapasztaltak , hanem az új törvények alkalmazásával kapcsolatos problémákat teszik szóvá, ideértve az államapparátus gyengeségét, a hivatalnoki kar alacsony színvonalát, korrumpálhatóságát, a zavaros hivatali struktúrákat. Lengyelország esetében hiányolják a nehézipar privatizálását és a mezőgazdaság reformját, valamint a 190 ezer embert foglalkoztató államvasutak szerkezetátalakítását. A bizottság ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a közel 14 százalékos munkanélküliség mellett mindez politikailag is kényes kérdés.
Pozitív változás várható a tavaly még élesen bírált Csehország értékelésében, amely azóta a jogharmonizációs lépések 80-90 százalékát végrehajtotta. Mindazonáltal Prága szemrehányást kaphat azért, mert a parlament elvetett több törvényt, változatlanul nem megfelelő a roma kisebbség helyzete, és bírálatra számíthat a temelini atomerőmű miatt is. Szlovákiánál az intézményi, közigazgatási reformok elmaradása, a magyar és a roma kisebbség helyzete és a környezetszennyezés okoz gondot. Szlovéniát a privatizáció hiányosságai és a külföldi befektetések ösztönzésének elmaradása mellett azért is bírálják, mert még nem zárta be a szárazföldi határain működő vámmentes boltokat. A közép-kelet-európai sereghajtó Románia, ahol gyengén halad a gazdaság reformja, és elfogadhatatlanok az állami árvaházakban élő 170 ezer gyerek életkörülményei.
B. T. J.
