Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Egyesült Államokban nem szokatlan módon elfogadott költségvetés nélkül kezdődött az október elsejével induló pénzügyi év, ezúttal azonban mind a kongresszus, mind az elnök a megszokottnál több hajlandóságot mutat a kompromisszumra, mivel a november 7-i elnökválasztás és részleges törvényhozási választás átrendezheti az erőviszonyokat. A képviselőház szóvivője szerdán levélben tájékoztatta az elnököt, hogy a republikánusok adómérséklési csomagjába belefoglalták a Clinton-kormányzat által szorgalmazott minimálbér-emelést. A csomag elfogadása esetén a következő két évben, két menetben végrehajtva, 1 dollárral, óránként 6,15 dollárra növekedne a szövetségi minimálbér; ez lenne az első emelés 1996 óta - emlékeztet a Dow Jones. A béremelés azonban ahhoz van kötve, hogy a kormányzat jóváhagyja-e a republikánusok tervét, amely tíz év alatt 245 milliárd dollárnyi adócsökkenést irányoz elő. Ez utóbbi terv részleteit illetően a republikánusok között sincs egyetértés, mindazonáltal az optimisták úgy vélik, a hét végére az 1800 milliárd dolláros szövetségi költségvetés elfogadásával fejezheti be munkáját a jelenlegi összetételű törvényhozás.
Az utolsó napokra az olyan "választási" témák maradtak, mint a külföldi segélyek, az oktatás, az illegális bevándorlóknak nyújtandó amnesztia, illetve az ezzel kapcsolatos támogatások. A külföldi segélyekre vonatkozó törvényt már elfogadták; 14,94 milliárd dolláros végösszege 1,4 milliárd dollárral több a tavasszal tervezettnél. (Clinton a jóváhagyást méltatva kiemelte, hogy e törvény értelmében 435 millió dollárnyi adósságot engednek el a legszegényebb országoknak.) Nem zárult le még viszont a vita arról a törvényről, amely a munkaügyi, az egészségügyi és az oktatásügyi minisztérium 350 milliárd dollárjáról rendelkezik; a Reuters értesülése szerint a republikánusok hajlandók belemenni a Fehér Ház javaslatába, amely szerint 100 ezer új tanárt kellene fölvenni, de ellenzik a kormányzatnak az iskolaépítések finanszírozására vonatkozó tervezetét.
Nagy vita várható még a kereskedelmi, az igazságügyi és a külügyminisztérium kiadásait megszabó törvény kapcsán; Clinton kilátásba helyezte, hogy megvétózza, ha a törvényhozás olyan változatot hagy jóvá, amelyben nem szerepelnek az illegális bevándorlóknak adandó engedmények. Az elnök tervei szerint amnesztiát kellene adni azok egy részének, akik már legalább 15 éve érkeztek az országba és azóta sem folyamodhattak törvényesen tartózkodási engedélyért.
SZ. M.
**** KERETBEN ****
Újabb mélyponton az euró
Az amerikai munkaerőköltség-index (ECI), amely a munkaadók bérre, fizetésre és egyéb juttatásokra fordított költségeinek alakulását jelzi, a harmadik negyedévben a tegnap közzétett adatok szerint 0,9 százalékkal, éves összehasonlításban pedig kilenc év óta a legnagyobb ütemben, 4,3 százalékkal növekedett. Az első negyedév során 1,4, míg a másodikban még 1 százalékkal emelkedett az ECI és a Dow Jones elemzői konszenzusa a harmadik negyedévre is az utóbbi értéket várta. Az adatok az elemzők szerint arra utalnak, hogy a munkaerőpiac szűkülése nem nyomja felfelé az inflációt, a cégek a termelékenység erős emelkedése folytán a nagyobb munkaerőköltségek ellenére sem kényszerülnek áraik emelésére. A Fed és a piacok által nagy figyelemmel kísért adat nem változtatott azon a nézeten, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága a november 15-i ülésén változatlanul hagyja a kamatot, hacsak a ma közzéteendő harmadik negyedévi GDP, valamint a jövő héten nyilvánosságra hozandó termelékenységi mutató nem szolgál kellemetlen meglepetéssel. A GDP esetében a piac azt várja, hogy a második negyedévi 5,6 százalékos bővülés 4 százalékra csökken.
