Az ügyet közlő jogiforum.hu kifejti, hogy a közösségi jog értelmében a valamely tagállamban ügyvédi tevékenység folytatására jogosultak a többi tagállamban is gyakorolhatják - mégpedig külön szakmai gyakorlat vagy kiegészítő képzés elvégzése nélkül - az ügyvédi tevékenységet azzal a megszorítással, hogy továbbra is csak a saját tagállamuk szerinti szakmai megnevezésüket használhatják. Például egy Németországban "Rechtsanwalt"-ként dolgozó ügyvéd Magyarországon is minden további nélkül folytathat ugyanilyen megnevezés alatt ügyvédi tevékenységet. Amennyiben egy ilyen ügyvéd állandó jelleggel kíván Magyarországon jogi szolgáltatásokat nyújtani, úgy kérnie kell az illetékes ügyvédi kamarától az "európai közösségi jogászok" névjegyzékébe történő felvételét. Az európai közösségi jogászként bejegyzett ügyvéd tehát Magyarországon "ügyvéd" elnevezéssel nem, csak a saját tagállama szerinti szakmai megnevezéssel gyakorolhatja az ügyvédi foglalkozást, viszont szinte mindazon ügyvédi tevékenységeket elláthatja, mint a magyar ügyvédek. Amennyiben a külföldi szakmai elnevezés alatt dolgozó ügyvéd szolgáltatását a magyar "ügyvéd" megnevezés alatt is szeretné nyújtani, kérnie kell a magyar ügyvédi kamarába történő felvételét. Mindehhez a magyar joggal kapcsolatos szakmai gyakorlat megszerzését és a magyar nyelv megfelelő szintű ismeretét kell bizonyítania.
Egy Magyarországon "Rechtsanwalt"-ként, egyúttal "európai közösségi jogász"-ként tevékenykedő német ügyvéd véleménye szerint az ügyvédeket illetően hazánk nem megfelelően ültette át a magyar jogba a felsőfokú diplomák elismeréséről szóló irányelvet, mivel elmulasztotta meghatározni az irányelvben meghatározott szakmai adaptációs időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésének feltételeit. Ezen feltételek meglétének hiányában pedig a német ügyvéd szerint a "Rechtsanwalt"-ként ügyvédi tevékenységre jogosító, Németországban kiállított oklevelét Magyarországnak minden további nélkül el kell ismernie, és fel kell őt jogosítani az "ügyvéd" cím használatára.
A magyar ügyvédi kamara szerint hazánk az ügyvédekről szóló közösségi irányelv átültetésével teljesítette a közösségi jogból eredő kötelezettségeit. Az ügyben eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett két irányelv együttesen értelmezhető-e akként, hogy a felsőfokú diplomák elismeréséről szóló irányelv nem megfelelő átültetése azzal a következménnyel jár, hogy az érintett német ügyvéd magyarországi ügyvédi kamarai tagság nélkül is jogosult hazánkban ügyvéd megnevezéssel tevékenykedni.
