Új egyensúly kezd kialakulni a budapesti albérletpiacon, mert a kínálat egyre bőségesebb: tavaly július elején 8900, most pedig már 9600 hirdetésből válogathatnak a bérlők. A drágulás pedig éves összevetésben egyre lassabb, mert az éves szintű 6,7 százalékos budapesti lakbéremelkedés és az országos 7,3 százalékos drágulási tempó a legalacsonyabb érték az év első hat hónapjában.

A fővárosi dinamikát jól mutatja, hogy a havi 1,4 százalékos fővárosi albérletdrágulást a kerületcsoportok szintjén csak a pesti külső kerületek tudták felülmúlni 1,7 százalékos emelkedéssel és a budai hegyvidéki kerületek havi lakbéremelkedése volt a legalacsonyabb, azokban 0,6 százalékos volt a növekedés.

Az éves budapesti drágulás tekintetében a pesti külső kerületek bérletidíj-emelkedése a fővárosi szint közel dupláját tette ki, és megközelítette a 12 százalékot. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelentősebb albérletdrágulás, az utóbbi időszakban már csak az olcsóbb bérleti díjakkal rendelkező városrészekben történt

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Kép: Economx

Mire számíthatunk?

Budapesten belül a II. kerület a legdrágább a maga 353 ezer forintot meghaladó átlagos bérleti díjával. Utána jön az V. kerület 350 ezer forintos összeggel, a harmadik helyen pedig holtversenyben áll az I., a VI. és a XII. kerület egyaránt 300 ezres bérleti díjjal.

A legnagyobb kínálattal rendelkező XIII. és XI. kerületben 270 ezer és 280 ezer forint az átlagérték. A legolcsóbb fővárosi városrészek közé tartozik a XVIII., a XXI. és a XXIII. kerület, utóbbiakban 160-200 ezer forint az átlagos lakbér, ám a kínálat is viszonylag szűk.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a legjelentősebb a kínálat, az átlagos bérleti díj pedig 250 ezer forint. A választékot nézve Miskolc és Kecskemét következik, előbbi városban 125 ezer, utóbbiban 150 ezer forintos átlagösszeggel kalkulálhatnak a bérlőjelöltek. Győrben 200 ezer, Pécsen és Szegeden 160-160 ezer forintnál járnak a bérleti díjak.

Kép: Economx

Hogyan alakul a piac?

Egyértelműen látszik, hogy a legdrágább kerületek bérleti díj-emelkedése jóval lassabb tempójú mint a külső kerületek drágulása. A lassulást jól szemlélteti, hogy 2023 júniusában az éves drágulás üteme még 15 százalék volt, tavaly júniusban már csak 10 százalék, most pedig kevesebb mint 7 százalék. 

Ha ez a tendencia kitart, akkor hamarosan Budapesten is bekövetkezhet a kiszámítható ütemű éves 3-4 százalékos mértékű albérletdrágulás korszaka, ami a fejlett lakáspiacok jellemzője. Országos szinten is megfigyelhető ugyanez a tendencia, mivel a jelenlegi éves drágulási ütem közel feleakkora, mint amit 2023 júniusában mutatott a KSH-ingatlan.com lakbérindexe.

Az Otthon Start program a nagyvárosok albérletpiaci keresletéből jelentős szeletet vághat ki, és abból is a jobb anyagi lehetőséggel rendelkező hitelképes bérlők dönthetnek a bérlés helyett az első lakásuk megvásárlása mellett. A befektetői aktivitásnak köszönhetően ráadásul a kínálat még tovább nőhet a július végén induló albérletszezonban. 

Az egyetemvárosokban a képlet hasonló a budapesti dinamikához: a legdrágább lokációkban mérsékeltebb tempóra váltott a drágulás, a felzárkózókban pedig jóval átlag feletti. Debrecenben már így is 250 ezer forint az átlagos lakbér, amivel leelőz jópár budapesti kerületet, Miskolc pedig továbbra is az egyik legolcsóbb egyetemváros.

Kép: Economx

 Minden eddiginél izgalmasabb albérletszezon vár ránk

A szakember szerint a következő egy-két hónapban két erő fog egymásnak feszülni: indul az albérletszezon, ősszel pedig indul az Otthon Start, ami átterelheti a bérlést tervezőket a lakásvásárlók közé. Ez csökkentheti az albérletek iránti keresletet, ami lassíthatja a lakbérdrágulást, tehát közvetve a piacon maradó bérlőket támogatja. 

A befektetők év eleji lakásvásárlási hullámának köszönhetően tovább bővülhet a kiadó ingatlanok friss kínálata, ami szintén a lassíthatja a bérleti díjak emelkedését. „A jelenlegi tendenciák alapján elmondható, hogy minden eddiginél izgalmasabb albérletszezon elé nézünk” – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.

Kapcsolódó