Az Otthon Start Program nem egyszerűen egy újabb lakáspolitikai eszköz. Sokkal inkább válasz egy régóta érlelődő társadalmi problémára: a fiatalok lakáshoz jutásának egyre szűkülő lehetőségeire. Aki most első lakását vásárolná, 10 százalékos önerővel, legfeljebb 50 millió forintos hitellel vághat bele 25 éves futamidő mellett, végig fix 3 százalékos kamattal, írja az Index. Bár a friss hírek szerint időkorlátos lesz a konstrukció, vagyis majd meghatározzák annak kivezetési időpontját.

Magyarországon az idősebb korosztály többsége saját lakásban él: a 40 év felettiek 80 százaléka. De a 18–40 évesek körében ez az arány már csak 40 százalék, és az olló folyamatosan nyílik. Az új program ezt az egyensúlytalanságot próbálja orvosolni.

Kapcsolódó

Az Otthon Start nem önmagában áll, egy szélesebb kormányzati stratégia része. A lakhatási problémák enyhítésére több szálon futó, 21 pontos gazdasági akcióterv készült, amelyben már korábban is megjelentek lakhatást érintő lépések. Az Airbnb-szabályozás szigorítása, a lakáscélú cafeteria bevezetése vagy éppen az önkéntes nyugdíjpénztár-megtakarítás lakásvásárlásra történő felhasználása. Ezek mind ennek a stratégiának a részei

– sorolta Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára. 

Sok család került csapdahelyzetbe

Az év elején elindított vidéki otthonfelújítási program is ezt az irányt erősíti, célzottan az 5000 fő alatti településekre fókuszálva. A háttérben pedig már fut a Lakhatási Tőkeprogram, amelynek célja a lakásépítések fellendítése országszerte, a kínálati oldal növelése. Ennek keretében több száz milliárd forintot különítettek el lakásfejlesztésekre. De hiányzott valami, ami az egész lakáspolitikai építményt kiegészíti: a fiatalok első lakáshoz jutását célzó, valóban nagy léptékű eszköz.

Ezt az űrt tölti be most az Otthon Start Program

„Az első lakásszerző fiatalok helyzete az elmúlt években egyre nehezebbé vált. A CSOK Plusz ugyan segíti a gyermeket vállaló családokat, de azok a fiatalok, akik még az életkezdés fázisában járnak, eddig gyakran kiestek a támogatási körből.

A kormány most egyértelműen a keresleti oldalon avatkozik be, és ez önmagában is érzékeny kérdés. Hiszen ha nő a kereslet, nőhetnek az árak is. A kérdés az, mennyire tudja ellensúlyozni ezt a drágulást a kedvezményes kamatozás, a stabil, tervezhető hitelfeltétel. Az Otthon Start kulcsa éppen ez: 3 százalékos fix kamat, ami a jelenlegi piaci környezetben szinte példátlan.

Az államtitkár szerint a növekvő érdeklődés természetesen hatással lesz az árakra, de számos olyan tényező van, ami a hatást jelentősen mérsékli, például a négyzetméterár-korlátok. Az elmúlt években, de már a járvány előtt is rendszeresen visszatérő kritika volt, hogy Magyarországon robbanásszerű áremelkedés zajlott a lakáspiacon. Ebben nagy szerepe volt az állam családi otthonteremtést támogató programjainak.

Panyi Miklós szerint azonban fontos megérteni, hogy a magyar lakáspiac 2007–2008 után teljesen leállt a gazdasági válság és a devizahitel-válság hatására. Sok család került csapdahelyzetbe, és az ingatlanokhoz való hozzáférés is jelentősen korlátozottá vált. Ez a helyzet mintegy 6-7 évig tartott, ami miatt rengeteg család elhalasztotta lakásvásárlását, főként gazdasági okokból.

Ingyen pénz helyett olcsó hitel

2016-tól indult el újra a lakáspiac élénkülése, aminek legfőbb motorja az erős konjunktúra, a munkahelyek számának és a bérek dinamikus növekedése volt. A kormány a családok lakhatásának támogatása érdekében pedig 2015 után célzott otthonteremtési programokat indított, például a CSOK-ot, a babaváró kölcsönt, illetve az otthonfelújítási támogatást. „Ezek a programok több százezer család számára biztosítottak segítséget az otthonteremtésben.”

Majd folyamatosan emelkedtek az ingatlanárak, hiszen a régiós központok egyre inkább közelítenek a nyugat-európai árakhoz. Az államtitkár kitért arra is, hogy az ingatlanpiac mostanában lassulást mutat. Ez viszont lehetőséget teremt az élénkítésre. A kormány ezért olyan támogatási konstrukciót dolgozott ki: ez a modell segít abban, hogy a támogatás ne hajtsa fel az ingatlanárakat jelentősen, mert az eladók kevésbé tudják azt beépíteni az árakba.

A program korábban említett korlátai egyértelmű üzenet az ingatlanfejlesztőknek, az ezen a szinten túl eső lakásokra nem számíthatnak támogatott keresletre, így az új projektek elindításánál figyelembe kell venniük ezt a vásárlói réteget. A kormány számítása szerint jelenleg Magyarországon mintegy 140-150 ezer ingatlan van eladás alatt, ezek kétharmada beleesik a program által meghatározott ár- és méretkorlátok közé.

Mit vehetünk a jövedelmünkből?

Ráadásul mivel Magyarország nem tartozik az Európai Unió legmagasabb jövedelmi szintű országai közé, nehézséget okozott, hogy valaki tulajdonosként lépjen be az ingatlanpiacra. Azonban a hazai lakásár/jövedelem mutatóban, amely a lakások megfizethetőségét méri, 2010-hez képest nem történt érdemi változás az Eurostat szerint: 2024-ben pontosan ugyanott állt a mutató, mint 2010-ben.

Vagyis hiába emelkedtek rekordsebességgel a lakásárak, a jövedelmek elvileg lépést tudtak tartani ezzel, így a statisztika szerint nem rosszabbodott a vevők helyzete – hívta fel erre a figyelmet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a legfrissebb elemzésében.