Eközben az adásvételek száma országos és budapesti szinten is csökkent, így az adatok azt jelzik, hogy a budapesti piac még a keresletcsökkenés mellett is vonzó terep maradt a tőkebefektetők számára.

A befektetők által vásárolt ingatlanokra átlagosan 74,8 millió forintot költöttek, ami jelentősen meghaladja az első lakást vásárlók átlagos, 66,4 millió forintos költését. A fővárosi piacon ezzel párhuzamosan tovább nőttek az árak, különösen a belső kerületekben, ahol a téglalakások átlagos négyzetméterára elérte, sőt egyes részeken már meg is haladta az 1,3 millió forintot.

Kapcsolódó

Míg tavaly áprilisban a pesti oldalon eladott ingatlanok többsége a 600-800 ezer Ft/m² árkategóriába esett, idén már az 1,2-1,4 millió Ft/m² közötti áron kínált lakások dominálják a piacot

 – mutatott rá Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője arra, hogy a befektetési célú vásárlások túlsúlya miként alakítja át a kínálat összetételét is.

Az eladók motivációs háttere is jól tükrözi a piaci átalakulást: Budapesten az ingatlanukat értékesítők 40 százaléka korábbi befektetésétől vált meg. Ez az arány, kiegészülve azzal, hogy csökkent a 60 év felettiek jelenléte az eladói oldalon, a fiatalabb, pénzügyileg tudatosabb befektetői kör aktívabb piaci jelenlétére utal.

A befektetési célú tranzakciók nagy aránya erősítheti a prémiumszegmens pozícióját, ugyanakkor új kihívások elé állíthatja az első lakásvásárlókat, akik számára a belépési küszöb tovább emelkedhet.

A trend rámutat arra is, hogy a lakáspiac nem csupán lakhatási funkciót tölt be, hanem továbbra is fontos eszköze a vagyonmegőrzésnek és hozamtermelésnek – különösen a magas inflációval és volatilisebb pénzpiacokkal terhelt gazdasági környezetben.