A kormány még szeptember végén fogadta el a hátrányos helyzetű településeken élők integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatásáról szól rendeletet, amelynek értelmében a civil szervezetek önkéntesen és ingyenesen felajánlhatnak ingatlant, amit hasznosítani fog az állam. A lakásügynökségi feladatok ellátásába a miniszter közreműködőként az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft.-t (MRKL) vonja be, vagyis ez a szervezet intézi az ügyeket.

Mielőtt a programot részleteznénk, érdemes némi hátteret adni, hiszen a magyar társadalom fókuszában nemigen jelent meg eddig információ azok támogatásáról, akik hátrányos helyzetű régiókban mélyszegénységben élnek, és nagyon nehezen megy a felzárkóztatásuk.

Ide kapcsolódik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett MRKL, amelynek célja megfizethető lakhatást és kiszámítható feltételeket kínálni a lakhatási nehézségekkel küzdő családok, sérülékeny társadalmi csoportok számára. Jelenleg a Lakásalap 3800 család részére biztosít megfizethető otthont. 

Már a devizahitel-károsultaknak is segítettek

Működése régebbre nyúlik vissza, hiszen korábban kiemelt feladatként kapta, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Programban (NET-program) résztvevő, ingatlanokban bérlőként maradó, illetve részletvételi lehetőséggel élő családok lakhatását megőrizze, illetve a velük kapcsolatos segítő-mentori feladatokat ellássa. A NET-program eredeti célja az volt, hogy segítséget nyújtson azoknak a deviza- és forinthiteles lakáshiteleseknek, akik anno a 2008-as válság miatt eladósodtak és nem tudták fizetni a hitelüket, de nem akarták elveszíteni az otthonukat. Vagyis a legfontosabb törekvés az volt, hogy az adósok ne kerüljenek az utcára.

Az akkori eljárás szerint a NET kifizette a banknak az ingatlan forgalmi értékének egy részét (általában 35–55 százalékát), ezzel az adós megszabadult a jelzáloghitel-tartozástól, vagy annak nagy részétől. A NET megvásárolta az ingatlant, az adós bérleti szerződést kötött vele, és kedvezményes díjat fizetett. Később – 2018–2019-től – lehetőség nyílt arra is, hogy az érintettek visszavásárolják az otthonukat kedvezményes feltételekkel.

2021-ben pedig egy törvény rendezte az állami tulajdonban marad lakásállomány tulajdonjogát, vagyis azokról az otthonokról beszélünk, amelyeket nem tudtak a korábbi tulajdonosok visszavásárolni. Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény (Karitatív törvény) megalkotásával az Országgyűlés az MRKL tulajdonába adta a NET Programból állami tulajdonban megmaradt lakott és üres ingatlanokat. 

Az MRKL új működési rendszert alakított ki, amelyben szociális lakásgazdálkodás keretében több szintű bérlőgondozási szolgáltatást és hatékony műszaki menedzsmentet biztosít. Ráadásul külön pilot programok megvalósításával támogatta hajléktalansággal érintett egyének/családok reintegrációját, a gyermekvédelmi gondoskodásban nagykorúvá vált fiatalok otthonteremtését. 

Felzárkózó Települések Program (FETE)

Az előbb említett Karitatív törvény rendelkezése alapján az MRKL a tulajdonába kerülő üres és megüresedő ingatlanok vonatkozásában együttműködik a „Felzárkózó települések programmal”, annak mobilitási céljainak elősegítése érdekében. A magyar kormány még 2019-ben indította el ezt a programot a legszegényebb települések felzárkózásának elősegítésére.

A KSH adatai alapján kiválasztott 300 hátrányos helyzetű település már évekkel, évtizedekkel ezelőtt rálépett a teljes leszakadáshoz vezető útra, és ezen a lejtőn megállni, majd visszafordulni csak komoly szakértői segítséggel lehetséges. Ezekben a községekben minden statisztikai mutató a hátrányok halmozódását mutatja: a komfort nélküli házak aránya ötszöröse, az általános iskolát be nem fejezett személyek aránya háromszorosa az országos átlagnak, miközben a településeken arányaiban háromszor több gyermek születik, mint máshol.

A Felzárkózó Települések Program (FETE) 2019-es indulásakor 31 településen nyolc szervezet kezdte meg a munkát, 2024-ben már 238 helyszínen zajlik 28 megvalósító szervezet közreműködésével, és az évenkénti szakaszos bővítéssel 2025-ben éri el a 300-as létszámot – ilyen nagyságrendű, komplex fejlesztésre ezen a téren még nem volt példa Magyarországon. 

A programba bevont települések mindegyikén alkalmazott módszer alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja adja, amely az elmúlt évtizedekben már számos helyszínen bizonyította eredményességét. Ennek az a hatalmas előnye, hogy a leszakadó településekre nem központilag eldöntött, „egyenszabású” segítség érkezik, hanem a helyben felállított szociális diagnózisok alapján születnek döntések arról, hogy az adott helyszínen fennálló problémák milyen beavatkozást igényelnek. 

Kép: Pixabay

Lakhatási programmal is kiegészült

Itt jön a képbe az európai uniós és hazai forrásokból megvalósuló „Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása” elnevezésű, RRF-3.3.1-22-2022-00001 kódszámú projekt, amelynek segítségével új szociális bérlakások létesülnek a Felzárkózó települések programba bevont 300 hátrányos helyzetű település lakóinak. Az új építésű, valamint a renovált ingatlanok 2026. június 30-ig készülnek el. 

A program célja, hogy enyhítsen a felzárkózó településeken élők lakhatási nehézségein, és méltó otthont, megfelelő hátteret adjon a megerősödéshez, a nehéz élethelyzetből való továbblépéshez. A meglévőnél komfortosabb bérlakásba költözés javít a családok életminőségén, a gyermekeknek pedig biztonságérzetet ad, ami hozzájárulhat a harmonikus, kiegyensúlyozott testi és szellemi fejlődésükhöz is.  

A bérlőket nyílt pályázat útján választják ki, a bérleti szerződés határozott időre szól, az első bérleti időszak 12 hónap. A szerződés legfeljebb négy alkalommal, tizenkét-tizenkét hónapra hosszabbítható meg, tehát legfeljebb 5 évig tarthat, majd a szociális bérlakásra új pályázatot írnak ki, hogy más családok is lehetőséget kapjanak. 

A bérlakásprogram megteremtheti annak esélyét, hogy a bérlők megerősödve tovább tudjanak lépni, és adott esetben saját tulajdonú ingatlanba vagy piaci alapú bérlakásba költözhessenek. Ehhez a folyamathoz további segítséget is nyújt a program, hiszen már a pályázati időszaktól kezdődően az ügyintézés támogatásával, később pedig szociális munkával, adott esetben munkaerőpiaci mentorálással segítik a beköltözőket, de figyelnek arra is, hogy az esetleges adósságok ne veszélyeztessék a családok biztonságos lakhatását, és ha szeretnék, igénybe tudják venni az állami otthonteremtési támogatásokat. 

Kép: Napi.hu

Az új kormányrendelet célja

Itt térjünk vissza a napokban társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendeletre, amely a hátrányos helyzetű településeken élők integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatásáról szól, és amelynek keretében a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter az MRKL-lel közszolgáltatási szerződést köt, amely később más civil szervezetekkel köthet majd szerződést az általuk létesített szociális bérlakások bérbeadásáról és üzemeltetéséről. 
 
A népszámlálás óta tudjuk, hogy jelentős az üresen álló lakások számaránya, ám ezek meghatározó része hátrányos régiókban romos állapotú ingatlan. Az MRKL tájékoztatása szerint a portfóliójában számos ilyen ingatlan található. Saját gyakorlatuk alapján először felmérik az ingatlanok műszaki állapotát, amelyhez egy előzetes felújítási költségbecslést társítanak.

Az ingatlanok műszaki állapota és elhelyezkedése alapján a gazdaságossági szempontok figyelembevételével dönt a Társaság azok értékesítése, illetve felújítása és szociális bérlakásként való hasznosítása között.   Összességében az MRKL feladata a kormányrendeletben deklarált szerződéskötés esetén a megvalósító szervezetek által létesített szociális bérlakások bérbeadása és üzemeltetése. 

A Belügyminisztérium az economx.hu-nak küldött válaszában kifejtette, hogy a civil szervezetek a már említett RRF-3.3.1-22 és az RRF-3.0.0.2-23 projektek keretében építenek vagy újítanak fel ingatlanokat, amelyek így a tulajdonukba is kerülnek. Ugyanakkor a projektek egyik feltétele, hogy ezeket az ingatlanokat 20 évig nem idegeníthetik el és lakásügynökségi modellben kell üzemeltetniük.

Az MRKL azért kerül a gépezetbe, mert a civil szervezetek alapvetően nem rendelkeznek tapasztalattal, illetve elég erőforrással a lakásügynökségi feladatok ellátásához, miközben az MRKL országos hálózattal és ingatlanportfólió kezelésében megfelelő tapasztalattal rendelkezik, ahogy azt már korábban részleteztük. A tervek szerint a 6-700 fejlesztett ingatlan 13 megye települését érinti, továbbá a társadalmi mobilitás elősegítése céljából megyeszékhelyeken is történik ingatlanfejlesztés. 

A vonatkozó kormányrendelet elfogadását követően az MRKL folyamatosan veszi át a projektek ütemezése szerint elkészült lakásokat, amely lakások 20 éves időtávra integrációs célú működtetésbe kerülnek.

Kapcsolódó