„A szabályok mostani összehangolása kifejezetten kedvez a bizonytalanabb tulajdoni helyzetben lévő vagy első lakásukat tervező fiataloknak” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

A CSOK Plusznál pontosították az „első közös lakásszerzők” fogalmát, míg az OSP esetében rugalmasabb lett több tulajdonjogi helyzet megítélése, köztük az osztatlan közös tulajdon és az öröklött ingatlanrész kiegészítése. A program igénybe vehető önkormányzati bérlakás kedvezményes megvásárlása esetén is, és az adóstársi kör a szülők mellett a testvérekkel bővül.

A két hitel összehangolásával (például az egységes lakásméret-feltételek előírásával) a jogalkotó célja, hogy könnyebbé tegye a kedvező hitelfelvételt azok számára, akik egy otthon finanszírozásához egyszerre vennék igénybe a CSOK Plusz és az Otthon Start konstrukcióit.

A Duna House saját adatbázisa alapján 2025-ben vidéken az ingatlantranzakciók átlagosan 27 százaléka kapcsolódott örökléshez. Budapesten ez az arány 23 százalékos. 10 éves távlatban enyhe növekedés figyelhető meg az örökléshez köthető tranzakciók arányában, ami részben a demográfiai változásoknak, részben pedig a generációváltás felgyorsulásának tudható be.

A leggyakoribb öröklési típusok:

  • Részleges tulajdonszerzés (pl. testvérek közötti megosztás)
  • Teljes ingatlan öröklése egyetlen örökös által
  • Öröklés utáni kivásárlás családtagoktól

„A mostani jogszabályváltozások megkönnyíthetik azok helyzetét, akik részben örökölt ingatlanjukat szeretnék teljes tulajdonná tenni, ezzel kiszámíthatóbban tervezhetik a támogatott hitelfelvételt” – tette hozzá Szegő Péter.

Kapcsolódó