Kiegyensúlyozott kereslet és kínálat mellett számottevően drágultak tavaly az új lakások Budapesten, a 2016-ban elindult újlakáspiaci boom pedig immár abba a fázisába jutott, hogy érdemi mennyiségű új lakást adnak át a fejlesztők. Tavaly a Cordia becslései szerint több mint 3000 új otthont vehettek birtokba tulajdonosaik, az idén pedig ennek a négyszerese, mintegy 14,5 ezer lakás átadása várható - mondta Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.

A fejlesztők az év során 8,2 ezer lakást értékesítettek, százzal többet, mint 2017-ben. A kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság ugyanakkor több tekintetben is nyomot hagyott a piacon. Az értékesítésre meghirdetett lakások száma tovább csökkent, a 2017. évi 9,7 ezerről  7,7 ezerre, az eladások csupán 40 százaléka történt a második félévben, július és szeptember között pedig alig 1,5 ezer új lakás jelent meg a fejlesztők kínálatában. Ez utóbbi az elmúlt két év legkisebb adata.

Kapcsolódó

A piac mindemellett egyensúlyban van, hiszen gyakorlatilag annyi lakás talált vevőre, mint amennyivel megjelentek a fejlesztők, továbbá a piacon egy évnyi keresletnek megfelelő kínálat van jelen - fogalmazott Földi Tibor.

Itt volt a legnagyobb a drágulás

Az erős kereslet és a folyamatosan növekedő kivitelezési költségek nyomán folytatódott az új lakások drágulása. A december végén vevőre váró budapesti új lakások átlagos négyzetméterára 832 ezer  forint volt, 18 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi 705 ezer forintos átlag. Tempós drágulást inkább a második félév hozott. Mivel a piac egyensúlyban van, az áremelkedés mögött nem a túlkereslet áll - véli a Cordia vezérigazgatója.

Az árak a budai oldalon nőttek nagyobb mértékben: a 20 százalékos drágulás 928 ezer forintos átlagárat eredményezett az év végére, ezen belül pedig a szűk kínálatú hegyvidéki és belső területek áremelkedése volt kiemelkedő. Pesten nem egészen 17 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár, 686 ezer forintról 800 ezer forintra.

A legnagyobb ütemű, a fővárosi átlagot messze felülmúló drágulás a XIX. és a VI. kerületben következett be. A XIX. kerületben az átlagár közel 50 százalékkal 620 ezer forintra ugrott azért, mert itt csak az idén jelentek meg újépítésű lakások érdemi mennyiségben, e projektek ára pedig - a piachoz igazodva - lényegesen magasabb volt a korábbi szűk, megmaradt kínálaténál.

Beindította a Ferencvárost a Millennium-negyed

A fővárosi újlakáspiacon mennyiségben továbbra is a XIII. és a XI. kerület számít a legmeghatározóbbnak, e két kerületben található az értékesítésre meghirdetett otthonok 40 százaléka, illetve a vevőre váró lakások 36 százaléka. Jelentős előrelépés történt a IX. kerületben, ahol 1300-nál is több lakás érkezett a piacra idén. E bővülés túlnyomó többségét mintegy 800 otthonnal a Középső-Ferencváros megújuló városrésze, a Millennium-negyed adja, az itt induló projektek közel felét pedig a Cordia jegyzi.

A Nagykörúton belül kevesebb mint félezer új lakást kínálnak a fejlesztők, az átlagos négyzetméterárak a Palotanegyedben elérhető 950 ezer forinttól az V. kerület exkluzív projektjeire jellemző 1,9 millió forintig terjednek. E területen a fejlesztések jelentős része - főként a VI. és a VII. kerületben - tetőtérbeépítés.

A rövid távú kiadás szempontjából jövedelmező VI. kerületben ráadásul tavaly jelentős volt a kínálatcsökkenés, amivel párhuzamosan a 900 ezer forint alatti átlagos négyzetméterár 1,2 millió forint fölé emelkedett úgy, hogy a Nagykörúton belüli területeken már 1,4 millió forint az átlagár.

A körúton kívüli, de még mindig központi fekvésű területek kínálata szintén szűkös, ami alól lényegében csak a Millennium-negyed jelent kivételt. Itt - bár a tavaly már megindult a drágulás - az átlagos kínálati ár továbbra is kedvező. Az erre a környékre jellemző 788 ezer ezer forintos négyzetméterár ugyanis elmarad nem csak a belvárostól hasonló távolságra található Újlipótváros átlagától (950 ezer forint négyzetméterenként), de a VIII. kerület megújulásra váró Magdolna-negyedének 840 ezer forintos átlagától is.